Részben anyagi megfontolásból, részben a visszaélések felszámolása végett radikálisan módosítani készül a román kormány az Ukrajnából érkező menekültek támogatási rendszerén. A bukaresti hatóságok egy évvel ezelőtt, az ukrajnai háború kirobbanása után rendelkeztek arról, hogy a fegyveres konfliktus sújtotta országból származó menekülteket elszállásoló román állampolgárok személyenként napi – 5500 forintnak megfelelő – 70 lejes (1 lej 78 forint) támogatásban részesülhetnek. Ennek megfelelően az étkezési költségekhez fejenként 20 lejjel, a szállásköltségekhez 50 lejjel járul hozzá az állam, az utóbbit a szállásadók kapják.
A jelek szerint azonban ez a támogatási forma túl nagy terhet ró az állami költségvetésre.
A belügyminisztérium által kidolgozott sürgősségi kormányrendelet-tervezet értelmében az elmúlt év leforgása alatt több mint 106 millió, vagyis napi 350 ezer eurót fizettek ki az ukrajnai menekültek támogatására Romániában. Az új segélyezési csomag alapján a román állam négy hónapos időszakra 2000 lejt fizetne minden egyedülálló menekültnek, illetve családnak, és ezt az összeget a jogosultak kapnák, nem a főbérlők. Az eddigi bőkezűbb támogatásban csupán a sérülékeny kategóriába tartozó személyek, a 65 évnél idősebbek és a romániai felsőoktatási intézményekbe beiratkozott egyetemi hallgatók részesülnek majd. A bajbajutottak ugyanakkor továbbra is jogosultak lesznek ingyenes egészségügyi ellátásra. Mindazoknak a menekülteknek,
akik munkahelyet szereztek maguknak Romániában, az év végéig folyósítanák a 2000 lejes támogatást.
Hogy mi történik a jövő évtől, nem pontosítja a tervezet, csupán azt, hogy bizonyos feltételek mellett meghosszabbítható a támogatási forma. Az elképzelés szerint a cél az, hogy az érintettek munkát találjanak, ehhez ingyenesen vehetik igénybe a munkaerőpiacon való elhelyezkedésüket célzó programokat.
Azt szeretnénk, ha az ukrajnai menekültek függetlenné válnának nálunk, a gyermekeik iskolába járnának, és ha majd eljön a pillanat, méltósággal térhessenek vissza hazájukba
– közölte a módosítás kapcsán Madalina Turza, a humanitárius segítségnyújtás országos koordinátora.
A belügyminisztériumi jelentés rávilágít, hogy az országban maradt ukrán állampolgárok közül mindössze ötezren vállaltak munkát hivatalos formában. (Romániába több mint hárommillió menekült érkezett a háború kirobbanása óta, túlnyomó többségük azonban továbbutazott más országokba.) Ezért a cél az, hogy minél több érintett helyezkedjen el a munkaerőpiacon, hogy megélhetést tudjon biztosítani önmaga és családja számára.
Szerepel a módosítás indoklásában az is, hogy az ukrán menekültek elszállásolására vonzó bevételi forrásként tekint megannyi ingatlantulajdonos, ami a kínálat csökkenéséhez, valamint az albérletárak emelkedéséhez vezetett, közvetlen befolyást gyakorolva a bérleményt kereső román állampolgárokra.
A menekültek befogadása – mint arról beszámoltunk – sokak számára jelentős jövedelemforrás, hiszen például egy kétszobás lakás akár ezereurós bevételt is hozhat a főbérlő számára egy három-négy fős ukrajnai család után, miközben a szabadpiacon maximum 300-400 eurós bérleti díjhoz jutna. Többen vissza is élnek ezzel a lehetőséggel, a sajtó és a hatóságok számos esetet feltártak, amikor ingatlantulajdonosok – sok esetben önkormányzati, hivatali alkalmazottak cinkosságával – illetéktelenül jutottak hozzá a menekültek után járó állami támogatáshoz.
Az állam egyébként mintegy három hónapos késésben van az ukrán menekültek befogadásáért járó összegek kifizetésével, ami kiváltotta számos főbérlő nemtetszését. Sokan arra figyelmeztetnek: a menekülteknek juttatott állami segély megcsappanása oda vezet, hogy sok ukrán polgár nem fogja tudni fizetni az albérletet.
