A világ legnagyobb fosszilisüzemanyag-termelői felelősek az elmúlt negyven évben Észak-Amerika nyugati részén tomboló erdőtüzek több mint egyharmadáért – derült ki az Environmental Research Letters című tudományos folyóiratban frissen közzétett tanulmányok egyikéből.

A burnt landscape caused by wildfires is pictured near Entrance, Wild Hay area, Alberta, Canada on May 10, 2023. Canada struggled on May 8, 2023, to control wildfires that have forced thousands to flee, halted oil production and razed towns, with the western province of Alberta calling for federal help. Some 30,000 people were ordered to leave their homes over the past three days, as nearly 100 fires flared across the province -- including 27 out of control. (Photo by Megan ALBU / AFP)
Leégett erdő a kanadai Alberta területén 2023. május 10-én. 
Fotó: Megan Albu / AFP

Az Egyesült Államok nyugati részén és Kanada délnyugati részén pusztító erdőtüzek egyre súlyosabbakká váltak az elmúlt évtizedekben

– hívta fel a figyelmet a tanulmány vezető szerzője, Kristina Dahl, a Union of Concerned Scientists nevű szervezet munkatársa. Hozzátette: a lángok nagyobb intenzitással terjednek, nagyobb területeket pusztítanak el, magasabbra csapnak fel és több évszakon át tartanak.

Dahl elmondta, hogy nagy szükség van rá, hogy jobban megértsük a nagy fosszilisüzemanyag-vállalatok szerepét a kedvezőtlen változásokban.

Az ő szerepüket akartuk reflektorfénybe helyezni, hogy vállalják a felelősségüket a tüzekért és azok következményeiért

– húzta alá a kutató.

A tudósok a vizsgált adatokat és az éghajlati modelleket kombinálták, hogy meghatározzák, milyen mértékben járult hozzá a 88 legnagyobb fosszilisüzemanyag-termelő –  például az ExxonMobil, a BP, a Chevron és a Shell –  szén-dioxid- és metánkibocsátása a légköri aszályhoz.

Arra a következtetésre jutottak, hogy 

ezeknek a vállalatoknak a kibocsátása felelős a globális átlaghőmérséklet 20. század eleje óta megfigyelt emelkedésének feléért, amely 0,5 Celsius-fok.

Ez a hőmérséklet-emelkedés 11 százalékkal súlyosbította a vízgőznyomáshiányt az Egyesült Államok nyugati légkörében. A nagy vízgőznyomáshiány miatt a levegő több nedvességet szív el a növényzetből és a talajból, ami azok kiszáradásához vezet, és gyúlékonyabbá válik az aljnövényzet.

A legújabb kutatások azt mutatják, hogy a vízgőzhiány növekedésével a tüzek sújtotta területek is egyre kiterjedtebbek. A Union of Concerned Scientists tanulmánya szerint az Egyesült Államok nyugati és Kanada délnyugati részén nyolcmillió hektárnyi terület pusztulása írható a legnagyobb fosszilisüzemanyag- és cementtermelők számlájára. Ez az 1986 és 2021 között Észak-Amerika nyugati részén az erdőtüzek által felperzselt terület 37 százalékának felel meg.