Felszólítja az ukrán parlamentet, a kormányt és Ukrajna elnökét a magyar kormány, hogy fejezzék be a magyar kisebbség jogfosztását, és a Velencei Bizottság ajánlásának megfelelően adják vissza azokat a jogokat, amelyekkel a magyar közösség korábban rendelkezett – jelentette be Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón.
A politikus közölte, ezzel párhuzamosan Brüsszelt és a brüsszeli testületeket arra szólítják fel, hogy vegyék végre napirendre a magyar kisebbséget sújtó jogfosztást, és tegyenek érdemi lépéseket annak érdekében, hogy a korábban meglévő és elvett jogait a magyarság visszakapja.
Menczer szerint, miközben Brüsszelnek fontosak a bevándorlók és a különböző szexuális kisebbségek, nem foglalkozik ezzel a súlyos és valódi kisebbségvédelmi kérdéssel. Felidézte az ukrán oktatási törvény, a nyelv- és a kisebbségi törvény közelmúltban elfogadott módosítását, amely szerinte jól láthatóan egymásra épülő, átgondolt intézkedések sorozata, és
ezek teljes mértékben ellentétesek a kétoldalú szerződésekkel, nemzetközi kontraktusokkal és minden európai értékkel.
Az államtitkár úgy véli, az oktatási törvény a magyar diákoktól elveszi az anyanyelven való tanulás jogát és lehetőségét, így például kimondja, hogy az ötödik osztálytól az éves tanrend legalább 20, kilencedik osztálytól a tanrend legalább 40, tizedik osztálytól pedig a tanrend legalább 60 százalékában az állami nyelven, azaz ukránul kötelesek tanulni. Ráadásul ennek felső korlátja sincs, az csak az iskolától és az intézmény igazgatójától függ. Hozzátette: az ukrán fél politikai célját, hogy mindenki tanuljon meg ukránul, ez a törvény biztosan nem éri el, nyelvóra keretében egy nyelvet nem lehet megtanítani.
Menczer felhívta a figyelmet a célra, hogy teljesen elsorvasszák a magyar nyelven való oktatást, ami egy újabb lépés a kárpátaljai magyar közösség asszimilációja felé. Ha nincs anyanyelvi oktatás, nincs szükség magyar tanárra, és a szülők is elgondolkodnak azon, miért írassák magyar iskolába a gyermeküket. Az államtitkár emellett cáfolta, hogy elhalasztották volna a hatálybalépést az idén szeptemberről jövő év szeptemberére. A törvény életbe lép már az idén szeptemberben az ötödik és a hatodik évfolyamon.
Ráadásul az iskolák nevének megváltoztatásáról is döntöttek, illetve arról, hogy lekerülnek a magyar nyelvű névtáblák az intézmények faláról – tette hozzá, rámutatva, ezek az iskolák nem nemzetiségi, hanem olyan ukrán intézmények lesznek, ahol bizonyos tárgyakat magyarul tanulnak a diákok. Felidézte, hogy a Velencei Bizottság megvizsgálta a törvényt, és világosan kimondta, hogy az nem megfelelő.
A nyelvtörvényről szólva Menczer kifejtette, hogy az oktatáson túllépve az élet egyéb területein is korlátozná az anyanyelv használatát, kötelezően előírva az államnyelv kizárólagos használatát a közélet egyéb területeire, kultúrára, sajtóra, illetve hivatalos ügyintézésre. Egyedül a magánbeszélgetésekre és a vallási szertartásokra nem vonatkozik a szabályozás, azaz lehet magyarul beszélni otthon, a négy fal között – húzta alá.
Az államtitkár hangsúlyozta, hogy
a Velencei Bizottság ezt a jogszabályt is megvizsgálta, és szintén megállapította, hogy szembemegy az európai értékekkel és szabályokkal.
A kisebbségi törvény megváltoztatásával kapcsolatban kiemelte, a jogszabály megerősíti az oktatási és a nyelvtörvényt, illetve kiterjed az általuk nem szabályozott témákra, arra törekedve, hogy minél alacsonyabb szinten és minél szűkebb körben jelenhessenek meg a kisebbségi jogok. Rámutatott, hogy mindezzel párhuzamosan Magyarország története legnagyobb humanitárius akciója keretében több mint egymillió, a háború elől menekülő embert fogadott be eddig.
Óvodákat, kórházat, anyaotthont építenek Ukrajnában, folyamatosak a humanitárius szállítások, segítik a belső menekültek ellátását, katonák, gyermekek gyógykezelését ajánlották fel és ukrajnai gyermekek táboroznak minden évben – közölte a politikus, megjegyezve, hogy 1300 magyar óvoda és iskola fogadott be Ukrajnából menekült gyermekeket.
Felidézte, hogy az Európai Bizottság kimondta: Ukrajna akkor lehet az unió tagja, akkor léphet tovább az integrációs folyamatban, ha a kisebbségekre vonatkozó jogszabályok megváltoztatását a Velencei Bizottság ajánlásaival összhangban lezárja. Azonban a bizottság is kimondta, hogy az ajánlásokat Ukrajna nem hajtotta végre, azaz semmilyen módon nem léphet tovább az uniós tagság felé.
Ukrajna euroatlanti integrációs törekvéseit ezért Magyarország és a magyar kormány sem tudja addig támogatni, amíg a jogfosztást nem fejezik be, és a magyar közösség korábbi jogait nem adják vissza – erősítette meg a kormány álláspontját Menczer, hozzáfűzve, nem érti, hogy a kárpátaljai magyarok jogfosztása, azaz hogy egy magyar diák nem tanulhat az anyanyelvén, mennyiben segíti az ukránokat az Oroszország elleni harcokban.
Közölte, hogy Magyarországnak már a háború kitörése előtt is súlyos konfliktusai voltak Ukrajnával a kárpátaljai magyarság tendenciózus jogfosztása miatt. A kérdést a háború kitörése miatt a magyar fél kész volt az asztal szélére helyezni, ugyanakkor sajnálattal látják, hogy a kárpátaljai magyarok elleni fellépés és jogfosztás a háború kitörése óta is tendenciózusan zajlik.
