Idén 1,8 millió zarándok vett részt a héten kezdődött éves nagy mekkai zarándoklaton a szaúdi statisztikai hivatal szerint. Az eseményre hatással volt a szaúdi–iráni diplomáciai kapcsolatok rendezése is, mivel több mint 86 ezer iráni érkezett a sivatagi királyságba, közülük háromszázan 80 évesnél is idősebbek. Ez a kedvező diplomáciai fejlemények mellett annak köszönhető, hogy a koronavírus-járvány óta 2023 az első olyan év, amikor korra és létszámra való tekintet nélkül vehetnek részt külföldiek a háddzson.
A két rivális közel-keleti ország márciusban állapodott meg arról, hogy hétévnyi feszültség után helyreállítják a diplomáciai kapcsolatokat, és újra megnyitják nagykövetségeiket. Mindez nagy diplomáciai győzelem volt a közvetítőként fellépő Kínának. A kapcsolatfelvétel keretében Feiszal bin Farhán Ál Szaúd szaúdi külügyminiszter június 17-i iráni tárgyalásai után közölte: a szaúdi király és a trónörökös várja, hogy Ebrahim Raiszi iráni elnök elfogadja meghívásukat egy közeljövőbeli rijádi látogatásra.
Teherán és Rijád között azt követően szakadtak meg a diplomáciai kapcsolatok, hogy 2016-ban szélsőségesek megtámadták a szaúdi nagykövetséget Teheránban, megtorlásul egy neves síita hitszónok rijádi kivégzése miatt. A két ország között már korábban is fagyos volt a viszony, mivel a térségben dúló konfliktusok során a szemben álló feleket támogatták. Az iráni muszlimok csak két évvel később, 2018-tól kezdve kaptak újra beutazási engedélyt a mekkai nagy zarándoklatra, míg az egész évben lehetséges kis zarándoklatra (umra) azóta sem.
Az utóbbira vonatkozó engedélyek felújításáról idén indultak újra a tárgyalások a két fél között. Teherán korábban többször is azzal vádolta Rijádot, hogy rosszul bánt az iráni látogatókkal, mire Szaúd-Arábia válasza az volt, hogy Irán a politika színterévé tette a mekkai zarándoklatot.
