Sir Ed Davey, akinek pártja - hagyományosan a harmadik legnagyobb országos parlamenti erő - most tartja éves kongresszusát a dél-angliai Bournemouth-ban, a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorában kijelentette: a 2010 óta kormányzó Konzervatív Párt olyan mértékben tette tönkre Nagy-Britannia és az kapcsolatrendszerét, hogy az európai politikusok "már nem is figyelnek oda" arra, amit a brit kormány mond.

National March to Rejoin the EU in London
Az EU-ba való visszatérést követelő tüntetők a szombati demonstráción - Fotó: Anadolu Agency via AFP

Davey szerint ebben a helyzetben először a bizalom és az együttműködés újjáépítésére kell összpontosítani, és ez "időt vesz igénybe".

A Liberális Demokraták a hagyományos nagy brit parlamenti pártok közül mindig is a legerőteljesebb EU-párti politikai erőnek számítottak. A brit EU-tagságról 2016-ban tartott - a kilépésre szavazók szűk, 51,89 százalékos többségű győzelmével végződött - népszavazás előtt egyértelműen a bennmaradás mellett kampányoltak, a kilépés után pedig folyamatosan az újbóli EU-csatlakozás célja állt politikai programjuk középpontjában.

Sir Ed Davey azonban a vasárnapi BBC-műsorban - arra a kérdésre, hogy a Liberális Demokraták továbbra is Nagy-Britannia újbóli EU-csatlakozását kívánják-e - kitérően úgy válaszolt, hogy ez "jelenleg nincs napirenden".

Hozzátette: 

először meg kell erősíteni a brit gazdaságot, amelynek súlyos károkat okozott a brexit, és újjá kell építeni az EU-hoz fűződő kapcsolatrendszert.

Ehhez "magunkkal kell vinnünk a brit választókat, és az európai politikusokat is meg kell győzni arról, hogy vegyenek komolyan bennünket, mert úgy érzik, hogy nagyon cserben hagytuk őket" - fogalmazott a Liberális Demokraták vezetője.

Davey a riporter többszöri kérdésére sem volt hajlandó egyértelműen kijelenteni, hogy a Liberális Demokraták célja továbbra is Nagy-Britannia újbóli belépése az Európai Unióba. 

A kérdést aktuálissá tette a szombati nagyszabású tüntetés, amelyen az Egyesült Királyság EU-hoz való újbóli csatlakozását követelték a londoni Parlament téren.

Nagy-Britannia 2020. január 31-jén távozott az EU-ból, és a brexit utáni 11 hónapos átmeneti időszak lejártával, 2020 végén az EU egységes belső piacáról és vámuniójából is kilépett.

Sir Keir Starmer, a második legnagyobb brit parlamenti erő, a Munkáspárt vezetője és miniszterelnök-jelöltje az elmúlt időszakban többször is egyértelműen megerősítette azt az álláspontját, hogy ha pártja kormányra kerül, nem léptetné vissza Nagy-Britanniát az Európai Unióba, sem az EU egységes belső piacára és vámuniójába.

Starmer a BBC televíziónak nyilatkozva nemrégiben úgy fogalmazott, hogy 

Nagy-Britannia számára nincs visszaút az EU-ba, mivel az ország a népszavazáson meghozta döntését, és "erre a helyzetre kell működőképes megoldást találni.

Hozzátette ugyanakkor, hogy kormányra kerülése esetén a Munkáspárt a konzervatívok által Brüsszellel kötött Brexit-megállapodás jelentős mértékű átdolgozására törekedne.

A Munkáspártnak minden felmérés szerint 20 százalékpont körüli támogatottsági előnye van a konzervatívokkal szemben, és egybehangzó előrejelzések szerint a jövőre esedékes brit parlamenti választáson a tizenhárom éve ellenzékben lévő párt a győzelem esélyével indulhat.