Az ukránok többsége az elnököt tartja közvetlenül felelősnek a kormányon belüli korrupcióért – ez az eredménye egy friss közvélemény-kutatásnak. Ennek készítője az Ilko Kucheriv Democratic Initiatives Foundation (DIF), amely az egyik legrégebbi független ukrán politikai agytröszt.

Ukraine's President Volodymyr Zelensky reacts during a joint press conference with Greece's Prime Minister Kyriakos Mitsotakis (not pictured) after their meeting in Athens on August 21, 2023. Ukrainian President Volodymyr Zelensky has landed in Athens for an official visit, the Greek prime minister's office said, and would later join an informal dinner with EU and Balkans leaders.Greece has been a strong supporter of Ukraine since Russia's invasion, providing humanitarian aid and weapons including infantry fighting vehicles, Kalashnikov assault rifles, launchers and ammunition. (Photo by Aris MESSINIS / AFP)
Rossz véleménnyel vannak az ukránok Zelenszkijről, szerintük ő a felelős a kormányzati korrupcióért. Fotó: Aris Messinis / AFP

A kutatás eredményeit a napokban hozták nyilvánosságra. 

A megkérdezett ukránok 78 százaléka nyilatkozott úgy,

hogy az elnök közvetlenül felelős a kormányban és a regionális közigazgatásban tapasztalható korrupcióért. Mindössze 18 százalék mondta azt, hogy nem ért egyet ezzel az állítással. Érdekes, hogy mind a fiatal, mind az idősebb korosztályban széles támogatottsága van annak a nézetnek, amely Volodimir Zelenszkijt okolja a pénzügyi visszaélésekért: a 18–29 évesek, illetve a 60 év felettiek 70-81 százaléka állította ezt. A DIF hangsúlyozta, hogy a válaszadók körében sem a lakóhely, sem az egzisztencia terén nem merült fel lényegi elérés vagy különbség.

Az ukránok szerint nem a háború a legnagyobb baj, hanem a korrupció

A kutatásnak egy másik része is meglepő eredménnyel zárult. A kérdezők arra is kíváncsiak voltak, hogy az ukránok miben látják a legfőbb akadályát az ukrán vállalkozói szféra fejlődésének. Erre a legtöbben úgy reagáltak, hogy a korrupció a legnagyobb akadály, a másfél éve dúló orosz–ukrán háború csak a második helyen szerepel. A harmadik a nem megfelelő adórendszer, a negyedik pedig a gyenge állami támogatások.

A DIF a kutatást július 3–17. között végezte a kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézettel közösen. Összesen 2011 embert kérdeztek meg. Külön figyeltek rá, hogy minden ukrán régióból gyűjtsenek válaszokat, azonban az oroszok által megszállt részeket (Krím, Donyeck, Luhanszk, Herszon) nem vonták be a vizsgálatba, ahogyan a front által érintett településeket sem.

Az ukránok szerint csak akkor kapjanak katonai segítséget, ha a kormány küzd a korrupció ellen

A DIF egy másik felmérést is végzett a Razumkov Központtal partnerségben. Az augusztusi kutatás azt hozta ki, hogy 

az ukránok 55 százaléka szerint Kijev szövetségeseinek csak akkor kell katonai segítséget nyújtaniuk az országnak, ha a rezsim hatékonyan küzd a korrupció ellen.

Ebben már látszik némi társadalmi minta: ez az állítás a biztos anyagi háttérrel rendelkezők körében kevésbé volt népszerű, ellenben az alacsonyabb jövedelműeknél igen nagy támogatást élvez. Az ukránok több mint a fele egyúttal azt is kinyilvánította, hogy nem ért egyet azzal, hogy ne lehessen kritizálni az ukrán kormányt a visszaélések miatt, mert az destabilizálja az ukrán államot és elbizonytalanítja a nemzetközi szponzorokat.

Az ukrán parlament törvényi erőre emelné a korrupciót, az EU felszólította Zelenszkijt, hogy vétózzon

Olyan törvények sorát alkotta meg az ukrán parlament, amelyek legitimálnák a korrupciót Ukrajnában. Többek között a képviselők vagyonnyilatkozatainak titkosításáról, a hatóságok nyomozásának kizárásáról és az esetleges lebukásuk esetén a felelősségre vonás ellehetetlenítéséről döntöttek. A törvények hatálybalépéséhez még szükség van Volodimir Zelenszkij aláírására, de az jelezte, hogy az elnöknek vétóznia kell.