Öt év alatt átlagosan 1,7 évvel csökkent a magyarországi lakosság várható élettartama az Eurostat adatai szerint. A közzétett számok a 2017 és a 2021 közötti időszakra vonatkoznak. Ezekből az derül ki, hogy míg a 2017-ben született magyarországi lakosok arra számíthattak, hogy átlagosan 76 éves korukig élnek, a 2021-ben születettek már csak 74,3 évet remélhettek. (A nők várható élettartama hosszabb a férfiakénál.)
Fotó: Getty Images
Az Európai Unióban az elmúlt évtizedben viszonylag egyenletesen nőtt a polgárok várható élettartama 2019-ig. Az akkori adat még 81,3 év volt, de a 2020-as és a 2021-es már kisebb, az utóbbi 80,1 év. A fordulatot az Eurostat közleménye nem magyarázza, de emlékezetes, hogy a koronavírus-járvány 2019-ben kezdődött, és a következő két évben is kitartott. 2019-ig a magyarországi adatok is javultak: míg a 2018-as várható élettartam még 76,2 év volt, a következő évi pedig 76,5 év, majd következett a lejtő.
Hízik a világ
Mindazonáltal nem fogható minden a Covidra. Például a hazai lakosság bő egyharmada eleve túlsúlyos a testtömegindexe alapján, ráadásul a náluk is több felesleget cipelő elhízottak aránya a 2009-es 19,5 százalékról 23,9 százalékra nőtt 2019-re, azaz tíz év alatt a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint. (A hivatal erről frissebb számokat nem közölt.)
Nem vigasz, hogy máshol is sok a kövér. Az Elhízástudományi Világszövetség (World Obesity Federation) tavaszi előrejelzése szerint a helyzet globálisan romlik, 2025-re több mint négymilliárd ember elhízott vagy túlsúlyos lesz. A magyar férfiak ezen a 200 ország adatait közlő listán a 24. helyre kerültek, vagyis a 24. leginkább túlsúlyosak, a magyar fiúk pedig az 54.-re. Ugyanebben az összevetésben a magyar nők a 91.-ek, a magyar lányok a 85.-ek.
Sokkal kedvezőbbek voltak az Európában leghosszabb életre, 83,9 évre számító Svédország adatai.
A svéd férfiak a világméretű kövérségi rangsorban az 59., a svéd fiúk a 119. helyen állnak. A nők és a lányok ott is jobban szerepeltek: a 134., illetve a 133. helyre kerültek. Megjegyzendő, hogy a 200-as lista „sovány” végén lenni sem igazán szerencsés. Oda jórészt azon országok kerültek, amelyeket élelemhiány sújt, vagyis az elhízottak szerény aránya mögött aligha az egészséges életmód áll.
A várható élettartamot a pluszkilók mellett – de azokkal is összefüggően – sok más tényező alakítja, mindenekelőtt az egészségi állapot. Erre is egy példa: Magyarországon az évek során még a csökkenő népességszám mellett is felfelé tart a bejelentett új rosszindulatú daganatos betegségek száma. A KSH kerekített adata a 2020 és 2022 közötti években 66,5 ezer, 66,7 ezer, illetve 70,1 ezer fő volt.
Az önértékelés kedvezőbb képet ad az orvosi adatoknál
A KSH vélt egészségi adatokat is ismertet három fő kategóriában, korcsoportok szerint. Ebből az derül ki, hogy míg 2022-ben a teljes népességnek a 10,8 százaléka tartotta az állapotát rossznak vagy nagyon rossznak, és 63,1 százaléka jónak vagy nagyon jónak, 2010-ben még sokkal aggasztóbb véleményt alkottak önmagukról. A legkedvezőtlenebb csoportba 16,5 százaléknyian tartoztak, a legkedvezőbbe pedig csak 55,1 százaléknyian. Bár ez a változás kedvező irányt mutat, mivel önértékelésen alapuló mutatóról van szó, az értéke nem függ össze szorosan a tényleges (orvosilag megállapítható) egészségi állapottal.
Az egészségesen élt évek az igazán értékesek
Többet mond a születéskor egészségesen várható élettartam. E szám magyarországi értéke a KSH táblázatai alapján folyamatosan nő, bár 2019-ben módszertant változtatott a hivatal. Mindenesetre azt közli, hogy míg például egy 2006-ban született férfi átlagosan 54,6 egészségesen töltött évre számíthatott, egy nő pedig 57,5 évre, a 2022-ben születettek előtt már több egészséges év állt: 61,5, illetve 64,1 év. Aki pedig 2006-ban már 65 éves volt, és még egészséges, az további 5 egészséges évben bízhatott, ha férfi volt, és 5,6 évre, ha nő. A 2022-ben egészséges 65 éves férfiak várhatóan 6,7, a nők 6,7 további évet tölthetnek el egészségesen, tehát ennek a mutatónak az értéke is javul a hivatal adatai szerint.
Nagyok Magyarországon a régiós különbségek
Vissza az Eurostathoz: 2021-ben Magyarországon belül 4,6 éves különbség volt a várható élettartamban attól függően, hogy valaki hol élt. Leghosszabb életet, átlagosan 76,7 évet a budapestiek remélhettek, legrövidebbet pedig, 72,1 évet az észak-magyarországiak. Az országos átlagnál rosszabbak voltak a közép-dunántúliak, a dél-dunántúliak, az alföldiek (északi rész), az észak-alföldiek és a dél-alföldiek kilátásai is.
Fontos emellett az a szám is, amely régiónként mutatja meg a várható élettartam változását. Az Eurostat által vizsgált minden magyarországi térségben romlottak a kilátások. Öt év alatt a legkisebb mértékben, egy évvel a Nyugat-Dunántúlon esett a várható élettartam, mégpedig 75,2 évre. Az ott születettek 2019-ben még 77,3 évre számíthattak. Legnagyobb csökkenést, 2,4 évet az Észak-Alföldre mutatott ki az Eurostat, ott a 2021-ben születettek csak 73,1 éves életet remélhettek átlagosan.
