„A szívünk nemcsak motor, amely pumpálja a vért a mellkasunkba, hanem a legszebb reményeink kifejezője” – fogalmazott Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika igazgatója a szív napja alkalmából rendezett eseményen, amelynek a Bristol Myers Squibb biotechnológiai gyógyszervállalat volt a társrendezője.
Fotó: Shutterstock
A szív- és érrendszeri betegségek világszinten és Magyarországon is vezető haláloknak számítanak, hazánkban a KSH 2019-es adatai szerint
a halálozások 49 százaléka ezekhez a betegségekhez köthető, ez közel 64 ezer halálesetet jelent.
Ezért a Bristol Myers Squibb ismeretterjesztő kampánnyal és különleges kiállítással szeretné felhívni a figyelmet az örökletes szívbetegségre, valamint a szív egészségének fontosságára. Az üzenet, hogy mindenki vigyázzon a szívére, ismerje fel a tüneteket és figyeljen az egészségére.
Mitől kell megszabadulni?
A szív napját a Szív Világszervezet kezdeményezésére 2000 óta tartják meg, méghozzá minden szeptember utolsó vasárnapján, célja a szívbetegségek megelőzése és a jobb életminőség, főleg a fejlődő országokban.
A szív- és érrendszeri betegségek nagyban örökletesek. Erre sokfajta adat áll rendelkezésre, de azt elmondhatjuk, hogy minden 200. újszülött valamilyen örökletes betegséggel születik
– mondta Merkely Béla. Kifejtette, hogy a Semmelweis Egyetem tudományos programjban 174 szívbetegséget kódoló gént határoztak meg. Ha valakinél egy ilyet találunk, akkor ezt a gént vizsgálják tovább a családban. Kiemelten fontos a megelőzés, a tanácsok betartása és a rendszeres orvosi kontroll. A városmajori klinika igazgatójaként hozzátette: a világ sok ezer hasonló intézménye között a rangsor 43. helyén állnak, ami kiemelkedő eredmény.
Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
Hasonló optimizmussal nyilatkozott Becker Dávid, a Magyar Kardiológusok Társaságának elnöke, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika igazgatóhelyettese is, aki szerint a hazai kardiológia sikertörténet. Exponenciálisan nőttek a lehetőségek, és olyan éra kezdődött, amelyben a legnehezebben diagnosztizálható betegségek is kezelhetővé válnak, ugyanakkor örök tanács, hogy a rizikófaktoroktól kell megszabadulni, és ezt az ember maga teheti meg azzal, hogy nem dohányzik, kordában tartja a testsúlyát, mozog, és figyel a jelekre.
Mekkora a hirtelen szívhalál veszélye?
Kuluncsics Zénó, a Bristol Myers Squibb orvosigazgatója hozzászólásában előrebocsátotta, hogy a cég másfél évszázados múltjából több mint két évtizedet már a szív vizsgálata is kitesz. Ezen idő alatt sok áttörő technológia kutatása zajlott.
„Ez jeles nap, mert fel kell hívni a figyelmet, el kell mondani az embereknek, hogy már van lehetőség arra, hogy a család szűrésével vizsgáljuk, valaki fokozott kockázatnak van-e kitéve, ezáltal pedig valamelyest mégis csökkenthető ez a kockázat” – folytatta Kuluncsics Zénó.
A helyszíni panelbeszélgetésen elmondták, hogy évről évre több a magával törődő és bizonyos egészségügyi információval rendelkező honfitársunk.
Van egy kifejezetten egészségtudatos réteg a mai népességben, amely időt és energiát sem sajnál, hogy saját magán túl a családtagokat is elvigye futni és/vagy szűrővizsgálatra.
„Remélhetőleg ez a szám növekedni fog, mert sajnos vannak, akik semmilyen vizsgálatra nem járnak” – tette hozzá Merkely Béla, aki kitért a sportolókra is, érdekesen szemléltetve, miként lehet az előnyből hátrány.
Fotó: Shutterstock
Példaként említette azokat a sportolókat, akik erősebb és vastagabb szívizommal születtek, ami utánpótláskorban még előnyt is jelent, főleg a dinamikus sportokban, hiszen az ilyen fiatalok kitűnnek a kortársaik közül. Később azonban ez az előny már kockázati tényezővé válhat. A rektor megemlítette, hogy százezer főre vetítve négy-öt az esetszáma a hirtelen szívhalálnak a sportolók között, tehát ha azt vesszük alapul, hogy Magyarországon nagyjából kétszázezer 35 évesnél fiatalabb sportoló van, akkor 8-10 ilyen eset is lehet évente. Az arány a masters-, azaz 35 évesnél idősebbek körében többszörös. Márpedig az érdeklődés a sportolók esetében sokkal nagyobb, egyetlen eset sem kerüli el a figyelmet – jelezte Merkely.
Mit kellene mindenkinek tudnia?
A nemrég a szívelégtelenségről nemzetközi szimpóziumot tartó Semmelweis Egyetem és a Bristol Myers Squibb közös figyelemfelhívó kampányának a része az a novellasorozat is, amelyet felkért irodalmárok készítettek a szívbetegséggel kapcsolatos emberi történetekből. Ezek kiállítva megtekinthetők a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán.
Az egészségről és betegségről minél többet tudjanak az emberek, méghozzá hiteles forrásból! Ha tudjuk, mi vezet a betegséghez, el tudjuk kerülni, ha ismerjük a tüneteket, akkor időben tudunk orvoshoz menni
– fogalmazta meg záró tanácsait Merkely Béla, megjegyezve, hogy a helyes hozzáállásnak és életvitelnek a teljes népességre vonatkoztatva a várható élettartamra is nagy hatása van.
