Volodimir Zelenszkij ukrán elnök meglepetésszerűen felbukkant a hétvégén Buenos Airesben, ahol Javier Milei frissen beiktatott argentin elnök biztosította róla: országa támogatja Ukrajna törekvéseit. Zelenszkij előtt viszont egyszerre két vaskos pénzeszsák jelent meg (egyiknek sincs köze Argentínához): az amerikaiaktól több mint hatvanmilliárd dollár, az európaiaktól pedig csaknem ugyanekkora összegű támogatás lenne várható. 

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök részt vett Javier Milei argentin elnök vasárnapi  beiktatásán.
Fotó: Luis Robayo / AFP

Mindkettőre égetően szüksége lenne a kivéreztetett, kimerült és az újabb kemény téli megpróbáltatások előtt álló és az orosz agressziótól szenvedő kelet-európai országnak. De mindkettő egyelőre – ahogy Washingtonban idézik Joe Hill svéd-amerikai munkásmozgalmi vezér csaknem másfél százados mondását – „pie in the sky”, azaz inkább vágyálom, mint elérhető cél. Pedig nélkülük Ukrajna nem lesz életképes. Ezt ma már a kijevi vezetés sem tagadja.

Washingtont meg kell győzni 

Javier Milei argentin vezető Zelenszkijjel tárgyalva jelezte: pénzt ugyan nem tud adni, de lehűti kapcsolatait Moszkvával. Mi késztethette az ukrán elnököt, hogy az országa számára roppant kritikus helyzetben, a fenyegető katonai vereség ellenére elutazzon a világ másik felére, hogy egy kevésbé lényeges állam vezetőjének a támogatását megerősítse? Argentína szegény, mint a templom egere, Buenos Aires ismét Latin-Amerika „beteg emberévé” vált.

A valós cél Washington lehetett. Az amerikai képviselőház megvétózta a több mint százmilliárd dolláros segélykeretet, amelynek 60 százalék feletti részét az Ukrajna-támogatás tette ki. Hasonlóképpen bizonytalan az EU részéről kinéző mintegy 55 milliárd dolláros hosszabb távú támogatás.

Kuleba akcióba lépett

Kijev taktikája leválasztani az uniós döntéshozatalt a hasonló amerikai folyamatokról. Azaz ne várják meg Brüsszelben, mit határoz a washingtoni Capitolium. Ennek a felelőse Brüsszelben Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter, Washingtonban pedig Zelenszkij elnök, aki hatni akar a törvényhozásban folyó segélyvita részvevőire. 

Amerikát nem érdekli az EU-vita Ukrajna felvételéről, őket a sok tízmilliárd dollár segély, az adófizetők növekvő ellenérzése motiválja. 

Kevesebb mint egy év múlva elnökválasztás, az előválasztások alig negyedév múlva kezdődnek.

Európában a december közepi EUCO-csúcsról van szó, amelynek részvevői Kuleba szerint túlságosan kötődnek az Egyesült Államok politikai folyamataihoz. 

NATO Secretary General Jens Stoltenberg - Ukrainian Foreign Minister Dmytro KulebaBRUSSELS, BELGIUM - NOVEMBER 29: Ukrainian Foreign Minister Dmytro Kuleba (L) and NATO Secretary General Jens Stoltenberg (not seen) hold joint press statement during the meeting of NATO Ministers of Foreign Affairs at the NATO Headquarters in Brussels, Belgium on November 29, 2023. Dursun Aydemir / Anadolu (Photo by Dursun Aydemir / ANADOLU / Anadolu via AFP)
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter feladata a brüsszeli támogatás megnyerése.
Fotó: Dursun Ajdemir / AFP

A kijevi külügyér rájátszik az európai politikusok nagy részében tudatalatti szinten meglévő, Washington dominanciájától való félelmére, egyben az Európa-büszkeségre. Ismeri a helyzetet, amelyben nagy tévedés lenne alulbecsülni a háromelemű bizonytalanságot:

1. Magyarország aggályait, ellenkezését a segélyprogram, Ukrajna EU-csatlakozási tárgyalásai kapcsán,

2. Az általánosan érződő Ukrajna-fáradtságot,

3. A kijevi csapatok harctéri sikertelenségével kapcsolatos nyugati aggodalmakat.

Kuleba szerint „pusztító stratégiai következményei” lesznek, ha az unió nem demonstrálja egységét Ukrajna felvétele ügyében. Moszkva csak erre vár az ukrán diplomácia feje szerint. Üzenetértékűnek veszi a világ számára, hogy „valami nagyon nem stimmel” az EU háza táján, a tagországok megosztottak, amikor egységet kellene demonstrálniuk. Az oroszországiak éppen azt akarják, hogy az EU döntéshozatala lelassuljon, az unió elveszítse képességét, hogy „történelmi döntést” hozzon – sugallja Kuleba a Politico szerint.

Béketárgyalások Svájcban

Mindeközben Zelenszkij elnök egyre inkább azt a benyomást kelti, hogy egy párhuzamos, elképzelt világban él. Meghirdet Svájcban egy olyan békekonferenciát, ahová szövetségeseket hív meg, de a vele katonailag szemben álló Oroszország nincs a vendéglistán. A csupa azonosan gondolkodó meghívott az ukrán elnök minden ötletére lelkesen bólogatni fog. Vagyis a békekonferenciát sikerként lehet kommunikálni, csak éppen az kérdéses, mit érnek el vele.

Ennek az álomvilágnak a részeként a háború felelősét, Moszkvát évek óta egyre nagyobb intenzitással temetik, politikailag, gazdaságilag, katonailag is. 

Az orosz fegyverek elavultak, semmit sem érnek, a katonák kiképzetlenek – hallani. Miközben a hatalmas nyugati anyagi-katonai háttérrel meghirdetett ország-visszafoglaló katonai offenzíva leült. Kijevi körökben már pedzegetik, hogy Donyecket, Luganszkot, és talán a Krímet is hadd vigyék az oroszok, úgyis túlságosan Moszkva-barátok.