BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Németországban beütött a menetrendszerinti PISA-sokk

A német tanulók gyenge teljesítményének egyik okát a koronavírus-járványban látják, de erősen közrejátszik benne az is, hogy a bevándorló hátterű gyerekek a német nyelvet sem ismerik megfelelően.

Minden eddiginél rosszabbul teljesítettek a német diákok a 2022-es nemzetközi PISA-teszten. Szövegértésből, matematikából és természettudományokból sem szereztek még soha ilyen alacsony pontszámokat – írja a Deutsche Wirtschaftsnachrichten.

_J2A3353
A pandémia sokat rontott a diákok PISA-teszten elért eredményén.
Fotó: Matey István

 

Zuhant a német diákok teljesítménye mindhárom területen

Ugyanakkor a koronavírus-járvány utáni első felmérésen a nemzetközi átlagteljesítmény is drasztikusan visszaesett – közölte kedden a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Berlinben.

A német diákok különösen rosszul teljesítettek matematikából, ahol mindössze 475 pontot értek el, szemben a 2018-as 500 ponttal. Szövegértésből 8 pontot veszítve, csupán 480 pontra tettek szert, míg természettudományokból 503 pontról 492 pontra esett vissza a teljesítményük.

A PISA-teszt (Programme for International Student Assessment) a legnagyobb nemzetközi iskolai teljesítmény-összehasonlító vizsgálat, amely a 15 évesek készségeit méri szövegértésből, matematikából és természettudományokból. A felmérést 2000 óta háromévente végzik, tavaly azonban a pandémia miatt négy év szünet után került rá sor.

Az első összehasonlító tanulmány akkoriban úgynevezett „PISA-sokkot” okozott: a német 15 évesek rendkívül rosszul teljesítettek, és az eredmény szoros összefüggést tárt fel a társadalmi háttér és az oktatási lehetőségek között. Ennek következtében heves vita alakult ki az oktatásról. Az eredmények később sokat javultak, ám az utolsó teszteken újra lefelé tendáltak a németek pontszámai.

A pandémia és a migráció áll a háttérben

A friss felmérés szerint Németország a matematika és a szövegértés terén még mindig az OECD-átlag közelében van, a természettudományok terén pedig valamivel felette, de figyelembe kell venni, hogy nemzetközi szinten is soha nem látott teljesítménycsökkenés tapasztalható – áll a felmérésről készült jelentésben.

Az átlagteljesítmény 2018-hoz képest szövegértésből 10 ponttal, matematikából pedig közel 15 ponttal csökkent.

Az OECD szerint ez a csökkenés néhány országban – köztük Németországban – különösen erőteljes. Lengyelországban, Norvégiában, Izlandon és Németországban 2018 és 2022 között 25 pontos vagy annál is nagyobb visszaesést regisztráltak matematikából.

The,Students,Were,Doing,The,Exams,Inside,The,Classroom,With
Az egész nemzetközi mezőny lefelé csúszott. Fotó: Shutterstock

A matematika és a szövegértés drámai romlása egy olyan negatív sokkra utal, amely egyszerre több országot is érint

– áll a dokumentumban.

A tanulmány szerzői a német tanulók gyenge teljesítményének egyik okát a koronavírus-járványban látják. Az eredmények azt mutatják, hogy az iskolabezárások negatívan hatottak az alapvető készségek elsajátítására. Németországban a távoktatás során az OECD-átlagnál kevesebbet tanítottak digitális eszközökkel, és többet a fiataloknak megküldött anyagok segítségével.

Még mindig probléma a német nyelvtudás hiánya

„Az egyik fő ok minden bizonnyal az, hogy még mindig nem sikerült korai nyelvtanulást biztosítani mindazok számára, akiknek erre szükségük van” – írta a tanulmányt jegyző Doris Lewalter, a Müncheni Műszaki Egyetem oktatáskutatója.

Ha a diákok bevándorló hátterűek, nem feltételezhetjük, hogy Németországba érkezve azonmód elsajátították a német oktatási nyelvet

– tette hozzá.

A tanulmány rámutat, hogy csak nagyon kevés ország tudta javítani eredményeit 2018 és 2022 között, például Japán a szövegértés és a természettudományok terén, Olaszország, Írország és Lettország pedig a természettudományokban.

Jelentős kockázat az oktatási válság

„Az oktatási válság manapság az egyik legnagyobb társadalmi kockázat” – mondta a Wirtschaftswochénak Ludger Wössmann, a müncheni Ifo oktatásgazdasági központ vezetője.

Az, hogy a gyerekek később mennyire produktívan tudnak hozzájárulni a társadalomhoz, nagyban függ az oktatási eredményeiktől.

A munkaerő- és szakmunkáshiány miatt Németország egyszerűen nem engedheti meg magának az oktatási válságot – tette hozzá Wössmann.

A felsőfokú végzettséggel vagy szakképzéssel rendelkezők 2-3 százaléka munkanélküli, szemben a végzettség nélküliek 20 százalékával. Az oktatás tehát a legjobb kiindulópont az élethez. „Kétségtelenül szükségünk van a szakképzett munkaerő bevándorlására is” – folytatta Wößmann. 

De a legfontosabb az lenne, hogy a már itt lévők megfelelő képzést kapjanak.

Tanárhiány Németországban

Wössmann szerint a tanárhiány egyre súlyosabbá válik Németországban.

A tanárok iránti igény mind nagyobb lesz, nem utolsósorban a bevándorlók beáramlása miatt. Mindenekelőtt a tartományoknak több tanárt kell képezniük. Azt is elképzelhetőnek tartaná, hogy a nagyobb csomópontokba külön prémiummal toborozzák a tanárokat.

A magyar diákok sem brillíroztak a tavalyi PISA-teszten, ám az eredmények nem romlottak olyan ütemben, mint Németországban, sőt a természettudományokból még javítottunk is.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.