Biztató évet zár a magyar oktatástechnológiai, úgynevezett edtech-cégeket tömörítő Education:Next szövetség, ám világviszonylatban sok még a teendő, erre az UNESCO jelentése is rávilágított.

Woman,On,Remote,Work,Or,Online,Education,,Using,Laptop,Computer,
Ilyen az egyik idealizált kép a digitális eszközt alkalmazó tanulásról.
Fotó: Shutterstock

Az ENSZ nevelésügyi, tudományos és kulturális szervezete főleg azt vizsgálta a riportjában, hogy a modern technológiák miként formálják az oktatást, továbbá mennyire hozzáférhetőek, különös tekintettel az alacsony jövedelmű társadalmi rétegek és szegény országok számára. A fő megállapítás, hogy a technológiák fejlődnek, az új eszközök szaporodnak, ám ezek drágák, ami sokakat kizár a haladásból – ráadásként pedig a pedagógia sem képes tartani a fejlődés ütemét.

Nagyon gyors lett a technológiaváltás ritmusa, ciklusa. Harminchat hónaponként a teljes oktatástechnológia kínálata megújul. Képtelenség lépést tartani vele, nem is megy az iskoláknak, oktatási rendszereknek, pláne nem a pedagógusoknak

– kezdte Horváth Ádám, az EdTech Magyarország digitálisoktatás-szakértője, az Education:Next Szövetség elnöke.

Meddig tart az implementációs görbe?

Kifejtette, hogy ez a harminchat hónapos, másképpen hároméves ciklus, az új technológia implementációs görbéje miként ível:

  • az első évben a tanár hall az új technológiáról, érdeklődik,
  • a második évben kipróbálja, óravázlatot fejleszt hozzá, tesztel,
  • a harmadikban tudja rutinszerűen használni.

A harmadik évre azonban jellemzően elavul a technológia, amely gyorsabb ütemben fejlődik a pedagógiánál, ennek pedig pusztító a hatása, mert elbizonytalanítja a tanárt és felszínessé tesz mindenkit, akik mindig a legújabb dolgokkal szeretnének megjelenni a diákok előtt – figyelmeztetett Horváth Ádám.

Emlékeztetett, hogy Nagy-Britanniában például jelentős összegeket fordítottak az oktatástechnológiára, az iskolák digitális felszerelésére, ugyanakkor elmaradt a tanárok képzése és az adaptáció, így pedig kérdéses a végeredmény.

Child,With,Virtual,Reality,Headset,Sitting,Behind,Table,Indoors,At
Már a virtuális valóságot is lehet alkalmazni az oktatásban.
Fotó: Shutterstock

Na de mik is tartoznak az oktatástechnológiák körébe? Az Education:Next szerint a felkapott mesterséges intelligencia és virtuális valóság alkalmazásán túl:

  • rugalmas, alkalmazott pedagógiai módszertanhoz igazodó bútorzat,
  • kommunikációs és vizualizációs rendszerek és megoldások,
  • demonstrációs és gyakorló feladatok, szimulációk,
  • kísérleti eszközök.

Van-e helye a mobilnak az oktatásban?

Az UNESCO jelentését tárgyalva szóba került az alapvetés, hogy sosem volt még annyi gyermek a Földön, mint manapság: a kétmilliárd kicsiből 1,7 milliárd jár iskolába. 

A kor szellemében mindannyiuknak rendelkeznie kellene internet-hozzáféréssel, ám ez sajnos nincs így, ezáltal nemhogy szűkülnének, tovább nőnek a társadalmi különbségek a jövőben.

Az is készített felmérést a saját területére és lakosságára vonatkozóan, ám ennek sem szívderítők az eredményei: 

EU-átlagban a diákok 7, Magyarországon pedig 15 százaléka nem fér hozzá az internethez otthon. 

Ez napjainkban gyakorlatilag kizárja őket az otthoni plusztanulásból, aminek hazánkban mindig is megvolt a hagyománya, a koronavírus-járvány idején szükségből bevezetett távoktatás miatt pedig még erősödött is.

Portrait,Of,Little,Girl,In,Wireless,Headset,Using,Laptop,,Studying
Európában is sok, Magyarországon pedig még több gyereknek lenne még szüksége otthoni internet-hozzáférésre.
Fotó: Shutterstock

„A transzverzális kompetenciák – kommunikáció, kollaboráció, digitális írás, olvasás, szövegértés – felértékelődnek a munkaerőpiacon. Aki nem rendelkezik velük, nem tud megfelelő munkakörben elhelyezkedni” – folytatta Horváth Ádám. Emiatt szerinte tévút, ha valaki azt mondja, tiltsák ki a mobiltelefonokat az oktatásból, hiszen így épp azon kompetenciáknak fejlesztésétől esnének el, amelyek egyre fontosabbá válnak a munkaerőpiacon és a mindennapi életben.

Itt jön ismét képbe az Education:Next.

Hány tanárhoz jutott el a szövetség?

Tavaly októberben alakult a szövetség, amely azóta félezer tanárhoz hozta közelebb az oktatástechnológiai cégek megoldásait, továbbá felvette a kapcsolatot a hasonló finn és észt szervezetekkel, az európai ernyőszervezettel, valamint az EU oktatástechnológiai szakértői fórumaival. 

Ezek révén az említett finn és észt mellett spanyol szakértők is érkeznek Magyarországra fejlesztő konzultációkra és workshopokra, amiből okulhatnak a tagok, akik egyre többen vannak, hiszen a szövetségre lépő vállalatok száma időközben 18-ra nőtt. 

Sikeresen pályáztak EU-s forrásra is, így az EdTech Talents-projekt keretében futhatnak például a szakértői továbbképzések.

A szövetség megfogalmazása szerint a nemzetközi szinten is elismert, hazai pedagógiai megoldások nyomán szeretnék a hazai és magyar nyelvű határon túli oktatástechnológia innovátorait abban segíteni, hogy az edtech nemzetközi piacán betölthessék méltó helyüket.

Az Education:Next Oktatástechnológiai Szövetség tagjai

Abacusan, Craftuniqe, Dexter, Enabler, Includer, kidea, Maker’s Red Box, Matific Europe, Modern Oktatási Eszközök, BookR Kids, Okos Doboz, Pink Fox Games, PractiWork, Redmenta, SkillDict, SkillX, Stiefel Magyarország, Zöld Föld program