Elkeserítő dátum: amerikai kémek megjósolták, meddig fog még tartani az orosz-ukrán háború

Lassan közelít Oroszország Ukrajna elleni inváziójának második évfordulója, ami mérföldkövet jelent a fegyveres konfliktusban.

Ha még igaz is, hogy Putyinék villámháborúra készültek, 2022. február 24-én valójában egy elhúzódó harc robbant ki. A hatásait látva nem csoda, hogy egyre többen szeretnék tudni: meddig fog még tartani?

Meddig tart az orosz–ukrán háború?

Rengeteg jóslat látott már napvilágot, de a napokban az amerikai CNN is közzétett erről egy becslést, ráadásul hírszerzési forrásokra hivatkozva. Eszerint az orosz ukrán háború legalább még két évig eltart majd, vagyis 2026-nál hamarabb aligha ér véget.

Ugyanakkor a lap azt is ismertette, hogy különböző nyugati tisztségviselők zárt ajtók mögött arról beszélnek, hogy a konfliktus akár még öt évig is elhúzódhat, ami tehát az évtized végét jelentené.

A CNN szerint 

Mindez pedig az USA szempontjából azért lényeges, mert így a harcok folytatódni fognak egy újabb elnöki ciklus alatt is. Márpedig ez alapjaiban változtathatná meg a háborús helyzetet.

Hogyan változna a háború, ha Trump újra elnök lenne?

Az alapvető feltételezés az, hogy ha Donald Trump nyeri a választásokat novemberben, akkor blokkolni fogja Ukrajna anyagi és fegyverekkel való támogatását, ahogy ezt már többször is kijelentette. Éppen ez a félelem motiválja a Biden-kormányt, hogy még az előző finanszírozási csomagokat megelőzően jóváhagyják és folyósítsák is a következő dotációt Kijevnek.

Ez már csak azért is problémás folyamat lehet, mert ahogyan egy Európában állomásozó amerikai katonai diplomata fogalmazott a CNN-nek, „az USA-nak elfogyott a pénze”. Szerinte az amerikai adminisztráció eddig képes volt elővarázsolni új forrásokat, de mostanra az utolsó lehetőségeinél tart. „Persze, minden attól függ, újraválasztják-e Joe Bident” – tette hozzá egy amerikai hírszerzési forrás.

Mennyi pénzt adna Ukrajnának az USA 2024-ben?

Mindenesetre az USA demokrata vezetése nem bízná a véletlenre, és éppen egy 61 milliárd dolláros támogatást próbál átvinni a kongresszuson. Ezzel már tavaly is próbálkoztak, de nem sikerült. Egyes hangok szerint ahhoz, hogy ez most, választási évben összejöjjön, csoda kell.

A Fehér Ház végül beérte egy 61 milliárd dolláros kéréssel, ami még így is 7 milliárd dollárral több, mint amennyit 2023-ban az ukrán katonai segélyekre fordított.

Az amerikai közpénzen kívül asztalon van egy másik forrás is: ez pedig annak a 300 milliárd dolláros orosz vagyonnak a lefoglalása, amelyet Moszkva nyugati országokban tartott, és az invázió óta nem fér hozzá, miután a nyugati adminisztrációk befagyasztották az orosz jegybank számláit. Ennek elkobzásán állítólag magas rangú amerikai tisztségviselők dolgoznak, hogy aztán Ukrajnának utalják.

Mi történik 2024-ben az orosz–ukrán háborúban?

Akárhogy is, az amerikai hírszerzés rövid távú előrejelzésében nem tartja valószínűnek, hogy az amerikai finanszírozás visszaesése erős harctéri hatást gyakorolna Ukrajnára. Hosszabb távon azonban az amerikai segítség hiánya lehetővé teheti, hogy Moszkva újra lendületet vegyen, és növelje fegyverellátását Irán és Észak-Korea közreműködésével.

Ugyanakkor a CNN szerint azt már felvetették ezekben az elemzésekben, hogy ha az USA „kiszáll a háborúból”, akkor Európa is dönthet úgy, hogy csökkenti vagy visszavonja a fegyver- és lőszerkészletek átadását Ukrajnának.

Az ukrán állam egyelőre kivár, mást nem is tud tenni. Az idei évet várhatóan azzal tölti, hogy megerősítse védelmi kapacitásait, hogy 2025-ben újra kezdeményező fél lehessen. Oroszország vélhetően leköveti ezt a startégiát, így 

Ukrajna újabb nagy ellentámadási kísérlete, amelynek célja az orosz erők felosztása a Dél-Ukrajnában megszállt Melitopol városnál, valószínűleg még legalább két évet várat magára – mondta a korábban már idézett, Európában állomásozó amerikai katonai tiszt.