Noha korábban úgy tűnt, hogy a kormány igyekszik kivezetni a különböző különadókat, a gyógyszergyártók továbbra sem lélegezhetnek fel, sőt a szektor a Magyar Közlöny csütörtök éjjel megjelent száma szerint a különadó mellé újabb terhet, extraprofitadót is kap a nyakába.
Noha a 2022-ben bevezetett különadó eredetileg úgy volt, hogy idén már mérséklődik, a most bevezetett változásokkal a gyógyszergyártókat érintő terhek alighanem növekedni fognak.
Ráadásul a csütörtök éjjel megjelent kormányrendelet 2024. január 1-jétől él, tehát visszamenőleges hatályú adókivetésről van szó.
Míg az eredeti különadó kulcsai az árbevétel 1, 3 és 8 százalékát tették ki a gyártók méretétől függően, az idén már csak 0,5, 1,5 és 4 százalék, ám ehhez társul 0,5, 4 és 7 százaléknyi extraprofitadó. Ez azonban csak a lezárt adóévvel rendelkező vállalatokat érinti a portfolio.hu írása szerint.
A 2023-ra lezárt adóévvel nem rendelkező gyártó esetében azonban a kulcsok rendre 1, 8 és 14 százalék. A különböző kulcsok közötti árbevételi sávok: 50 milliárd forint, 50-150 milliárd forint között és 150 milliárd forint fölött. Az csökkenthető a beruházások és a kutatás-fejlesztés elszámolásával.
Péntek reggel a hírre közleményben reagált a Pénzügyminisztérium (PM) is, mely szerint a lépés célja az, hogy a 2024-től élő globális ne rontsa a magyar vállalkozások versenyképességét.
Az átalakításra a gyógyszergyártók kezdeményezésére, a kormány és a gyártók közötti egyeztetéseket követően került sor.
Ugyanis a gyógyszergyártók által fizetett extraprofitadó beszámítható lesz a globális minimumadóba. A megoldással a költségvetés nem veszít bevételt, és a magyar gyógyszergyárak terhei sem növekednek – olvasható közleményben.
A sajtóhírekre reagált a legnagyobb magyarországi gyógyszergyártó, a Richter is, mely hasonló véleményt fogalmazott meg, mint a PM, tehát
a vállalat is azt hangsúlyozta, hogy az intézkedés nem fog többletterhet jelenteni.
