Bevándorlók ássák a fronton az orosz lövészárkokat
Oroszország több ezer, külföldről toborzott munkást alkalmaz az Ukrajnától elfoglalt területek újjáépítésére. Ugyanis a volt Szovjetunió tagállamaiból érkező álláskeresőket a front mögé küldik, hogy az újjáépítésen dolgozzanak. Vannak viszont olyanok is, akikkel időnként lövészárkot ásatnak, vagy harcolnak a csatatéren. Ők azt kockáztatják, hogy hazájukba hazatérve akár be is börtönözhetik őket.
Fotó: Karasev Viktor / Shutterstock
Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint országa
évente 11 milliárd dollárt költ el a megszállt területek újjáépítésére,
és a megszerzett régiók feletti ellenőrzés megszilárdítására munkaerő-beáramlásra van szüksége.
A vendégmunkásokat az átlagnál jóval magasabb fizetéssel csábítják Oroszországba. Például a kelet-donbászi régióban folyó építési munkákban részt vevőknek havi négyezer dollárt ígérnek szállással, utaztatással és egyészségbiztosítással együtt.
Ugyanakkor a Superjob adatai szerint egy gyári gépkezelő havi kétezer dollár körül keres, ami már így is 20 százalékkal több, mint egy évvel ezelőtt – jól kirajzolódik tehát a bérspirál.
Közben sok problémás helyzet is adódik: Valentina Chupik ügyvéd a Bloombergnek azt mondta, hogy a praxisából mintegy 50 migráns önként indult Ukrajnába, de az ígért fizetést nem kapták meg, és visszafelé be sem engedték őket Oroszországba. Olyan esetről is tud, amikor a fronton Tádzsikisztánból érkezett civilekkel ásattak lövészárkot.
Az egyik munkás, egy Soleh nevű tádzsik férfi szerint őt a seregbe is megpróbálták beszervezni. Állampolgárságot ígértek és magas zsoldot, ám a férfi inkább hazatért. Azt is elmondta, hogy akik a donyecki és a luhanszki környékre mennek, azokat biztosan ráveszik a harcra.
Munka bőven akad
Putyin elnök a megszállt területek újjáépítését „kulcsfontosságú prioritásnak” nevezte, és hangsúlyozta, hogy
a megszállt területeken több ezer lakóházat, iskolát, múzeumot, könyvtárat és klinikát restauráltak. Emellett kevesebb, mint két év alatt kétezer kilométer utat terveznek építeni.
Van mit tenni, ugyanis a felmérések szerint a Mariupol központjában található 477 drab többemeletes lakóház 93 százaléka megsérült az orosz támadásokban.
A Bicotender orosz adatbázis szerint tavaly 47 pályázat érkezett több mint 2 milliárd rubel értékben mariupoli projektekre. Hozzá kell tenni, a munka mindig aknamentesítéssel és a területek biztonságossá tételével kezdődik.
Sok érintett cég leszerződött a Védelmi Minisztériummal, így a munkavállalók nem kifogásolhatják, ha megtévesztik őket a munkák jellegével kapcsolatban.
A szerződések tartalma titkos, így a pontos számok sem ismertek. Ukrán forrásból származó információk szerint legalább százezer Közép-Ázsiából származó munkás dolgozik közvetlenül a front mögött.
Oroszország egyébként egyre inkább a migránsokra támaszkodik sok területen, beleértve a katonai szektort is. Putyin idén még azt a rendeletet is aláírta, amely megkönnyíti az orosz állampolgárság megszerzését a katonai szolgálatot teljesítőknek. December végén nagyjából 10 millió vendégmunkás dolgozott Oroszországban, de a cégeknek most újabb 2,3 millió munkavállalóra van szükségük, a társaságok 85 százaléka munkaerőhiánnyal küzd.
Fotó: Shutterstock
Munkáért börtön
A forrásországok persze nem helyeslik az oroszok bármilyen támogatását, így a frontkörnyéki munkavállalást sem. Az elmúlt években több országban, Kazahsztánban, Fehéroroszországban, Üzbegisztánban és Kirgizisztánban is börtönbüntetésre ítéltek embereket a harcokban való részvétel miatt.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy akik munkát keresnek Oroszországban, sokszor még a nyelvet sem beszélik, így tehát
azzal sincsenek pontosan tisztában, hogy mire jelentkeznek
– mondta egy neve elhallgatását kérő személy, aki üzbégek migrációs kérdéseivel foglalkozik.
Bűnözők, akkor is, ha nem tudják, mit tesznek
– hangsúlyozta határozott véleményét az emberi jogi ügyvéd, Csupik.
h
Vadásztak rájuk, aztán lassan beszivárgott Amerikába a nagy ellenfél: Trump már kezd rászokni – „Imádom ezt, hadd jöjjenek!"
