Azzal vádol kínai halászhajókat a Fülöp-szigeteki halászati hivatal, hogy ciánnal mérgezik a vitatott Scarborough-zátony halban gazdag vizét. A ciánt felhasználó halászat során a mérgező anyag elkábítja vagy meg is öli a halakat, ám a méreg nem válogat az áldozatok között, a kifogott halak az emberre is veszélyesek.
A Fülöp-szigetek szerint Kína nem halászathoz használja a ciánt, hanem szándékosan kíván károkat okozni, hogy távol tartsa a Fülöp-szigeteki halászhajókat a zátonytól. A halászati hatóság szóvivője szerint ezzel 17,85 millió dolláros kárt okoz Kína a filippínó halászoknak, ugyanakkor még nem született hivatalos kutatás a károk mértékéről.
A Fülöp-szigeteki parti őrség nem talált bizonyítékot a halászati hivatal állításaira, így azokat nem tudta megerősíteni. A filippínó halászok a hatvanas években már használtak ciánt, hogy élő halakat fogjanak akváriumok és éttermek számára, ám időközben a gyakorlat elterjedése csökkent. Ugyanakkor egy 2023-as kutatás szerint még mindig vannak filippínó halászok, akik használnak ciánt a Dél-kínai-tengeren – írja a Business Insider. A vádakra válaszul a kínai államhoz köthető Global Times arról írt, hogy a Fülöp-szigeteki vádak alaptalanok.
A Scarborough-zátony valódi gyújtópontja a Dél-kínai-tenger területi vitáinak, hiszen azt Kína, Tajvan és a Fülöp-szigetek is saját területének tartja. A nyersanyagokban gazdag zátonyt évtizedek óta használják filippínó halászok, és azt Manila már a harmincas években saját területének nyilvánította. Azonban Kína szerint a kínai csillagász Kuo Su-dzsing fedezte fel a zátonyt 1279-ben, és azóta használják kínai halászok.
Egy hágai nemzetközi törvényszéki döntés 2016-ban a Fülöp-szigeteknek ítélte a szigetet, ám ezt Kína nem fogadja el.
Peking azóta többször járőrözött a térségben hadihajókkal, és többször elkergette onnan a filippínó halászokat is, akik szerint azóta több száz kínai hajó érkezik a területre, melyet túlhalásznak.
