Kína ismét felszólította a Fülöp-szigeteket, hogy vontasson el egy vitatott zátonyon veszteglő, jelenleg katonai előőrsként használt második világháborús hadihajót. Miután Manila korábban már elutasította Peking erre irányuló kérését, a világ második legnagyobb országa megpróbálta ellehetetleníteni a filippínó katonák utánpótlását.
Fotó: AFP
A két szomszédos ország közötti feszültség a Dél-kínai-tenger ügyében Ferdinand Marcos Jr. Fülöp-szigeteki elnök hivatalba lépése óta nő. Manila egyre inkább az Egyesült Államok politikáját segíti, amely cserébe támogatja a délkelet-ázsiai nemzetet a Kínával folytatott tengeri vitáiban.
A Fülöp-szigetek kizárólagos gazdasági övezetében található Second Thomas-zátonyra vontatott egykori Sierra Madre hadihajó fedélzetén egy maroknyi katona tartózkodik. Manila 1999 óta erősíti szuverenitását a hajóval.
Kína szerint azonban a Fülöp-szigetek jogtalanul szállta meg a zátonyt.
Kína manilai nagykövetsége bírálta Washingtont, amiért szövetségeseket gyűjtött ellene a dél-kínai-tengeri konfliktusokban.
A Dél-kínai-tenger nem szafaripark a régión kívüli országoknak csínyekre és viszályszításra
– fogalmazott a nagykövetség a keddi közleményében.
Manila többször is azzal vádolta a kínai parti őrséget, hogy akadályozza az ott található csapatai ellátását. Állítása szerint legutóbb szombaton lőttek vízágyúval egy utánpótlást szállító hajót. Míg a szigetország szerint ez támadó és túlzott erő volt, addig Peking szerint ez csak figyelmeztetés volt, és észszerű önmérsékletet tanúsított. Az augusztus 5-i incidensben senki sem sérült meg, ugyanakkor a Fülöp-szigeteki tisztviselők szerint két hajójuk közül az egyik nem tudta eljuttatni az utánpótlást a katonáknak.
A kínai védelmi minisztérium kedden felszólította Manilát, hogy fejezzen be minden provokációt, és egyúttal megígérte, hogy továbbra is minden szükséges intézkedést megtesz a szuverenitás és a tengeri jogok védelmében.
Biztonsági szakértők szerint
Peking lépései arra utalnak, hogy át akarja venni az irányítást a Second Thomas-zátony felett, amelyet Kínában Renai-zátonyként, a Fülöp-szigeteken pedig Ayungin-zátonyként is ismernek.
Kína szinte a teljes Dél-kínai-tenger ellenőrzésére igényt tart, ami érinti Malajzia, Vietnám, Brunei, Tajvan és a Fülöp-szigetek kizárólagos gazdasági övezeteit. Mivel azonban az Egyesült Államok és Fülöp-szigetek közötti kölcsönös védelmi szerződés van 1951 óta, szakértők szerint Kína kétszer is meggondolná, hogy nyílt erővel megszállja a zátonyt. Az amerikaiak az elmúlt hónapokban erősítették meg katonai jelenlétüket a szigetországban.
Japán és Franciaország a manilai nagykövetségeiken keresztül aggodalmuknak adtak hangot Kína közelmúltbeli lépései miatt. Az államok emlékeztettek arra a 2016-os választott bírósági döntésre, amely jogtalannak találta Peking dél-kínai-tengeri követeléseit – értesült a Reuters.
Nem ez volt az első kínai támadás Fülöp-szigeteki katonai hajók ellen, februárban lézerárgyút vetettek be.
