Irán dilemma előtt áll a szíriai nagykövetsége elleni izraeli támadást követően: hogyan vágjon vissza anélkül, hogy szélesebb körű konfliktust robbantana ki? – ami alapvetően nem áll Teherán érdekében.
A hétfői csapás, amely két iráni tábornokot és öt katonai tanácsadót ölt meg Irán damaszkuszi nagykövetségének épületében, az Izrael által Irán és az általa támogatott fegyveres csoportok ellen folytatott hosszú ideje tartó hadjárat felgyorsítását jelenti. Az iráni legfelsőbb vezető, Ali Khamenei ajatollah bosszút esküdött.
Teherán előtt többféle opció áll: rászabadíthatja az érdekkörébe tartozó milíciákat az izraeli és az amerikai erőkre, felhasználva őket arra, hogy közvetlen csapást mérjen. Egy másik opció, hogy felgyorsítja nukleáris programját, amelyet az Egyesült Államok és szövetségesei már régóta igyekeznek megfékezni.
Névtelenségük megőrzése mellett nyilatkozó amerikai tisztviselők a Reutersnek elmondták, hogy a szokottnál is nagyobb erőkkel figyelik, hogy a hétfői izraeli csapást követően az Irán által támogatott erők készülnek-e az Irakban és Szíriában állomásozó amerikai csapatok elleni támadásra.
Az ilyen iráni csapások februárban szűntek meg, miután Washington három amerikai katona jordániai megölését az iráni Forradalmi Gárda és az általa támogatott milíciák szíriai és iraki célpontjaira mért több tucat légicsapással torolta meg. Amerikai források szerint Teherán egyelőre kivár, nem utalnak jelek arra, hogy közvetlen csapást készítene elő.
Az Egyesült Államok kedden élesen figyelmeztette Teheránt, hogy ne támadja meg az erőit.
Nem fogunk habozni, hogy megvédjük állományunkat, megismételjük korábbi figyelmeztetéseinket Iránnak és megbízottjainak, hogy ne használják ki a helyzetet … az amerikai személyzet elleni támadások folytatására
– mondta Robert Wood, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövetének helyettese.
Elkerülni a totális háborút
Egy a kérdést gondosan nyomon követő, névtelenséget kérő forrás szerint Irán komoly dilemmában van.
Nem teheti meg, hogy ne válaszoljon az izraeli csapásra, hiszen ezzel gyengeséget mutatna közel-keleti szövetségesei felé.
Ugyanakkor nem áll érdekében egy totális háború Izraellel, illetve az Egyesült Államokkal. A megoldás valószínűleg valahol a két opció között lesz. Elemzők valószínűtlennek tartják, hogy nyíltan amerikai vagy izraeli csapatok ellen intéznének támadást, ez esetben nagy lenne a valószínűsége az eszkalációnak.
Valószínűbb opció, hogy izraeli nagykövetségeket, külföldi zsidó létesítményeket, érdekeltségeket vesznek majd célba.
Az sem valószínű, hogy erre a célra az iráni befolyás alatt álló libanoni Hezbollah szervezetet használnák, a szélsőséges arab világ nem engedheti meg magának, hogy Izrael (és esetleg szövetségesei) a Hamász után a Hezbollah-ra is megsemmisítő csapást mérjenek.
Irán válaszul még nagyobb tempóban gyorsíthatná atomprogramját is, amely már amúgy is magasabb fokozatba kapcsolt, miután Donald Trump volt amerikai elnök 2018-ban felmondta a 2015-ös iráni atomalkut. Ennek célja az volt, hogy gazdasági előnyökért cserébe mérsékelje annak a kockázatát, hogy Irán atomfegyverhez jusson. Az atomprogram két legerősebb lépése – a dúsított urán tisztaságának 90 százalékra való növelése, ami már bombaképesnek számít, vagy a tényleges fegyver tervezésére irányuló munka felújítása – azonban visszafelé sülhet el, és izraeli vagy amerikai csapásokat vonhat maga után. Egy ilyen kockázatot nem valószínű, hogy bevállal Teherán a jelenlegi helyzetben.
Izrael is felkészül a válaszcsapásra
Az iráni fenyegetőzés hatására a zsidó állam is felkészül a válaszcsapásra. Csütörtökön már zavarták Tel-Aviv területei felett a navigációs jeleket annak érdekében, hogy összezavarják az Irán vagy megbízottjai által indítandó GPS-navigációs drónokat vagy rakétákat. Ez jócskán megnehezíti a hétköznapi életet, fennakadások mutatkoztak a közlekedésben, akadozott az élelmiszer-ellátás. A Bloombergnek számos tel-avivi lakos arról számolt be, hogy
GPS-navigációs készülékeik, okostelefonjaik azt mutatták, hogy Libanonban, Bejrútban tartózkodnak.
Izrael a szíriai iráni nagykövetségre mért csapás óta nem adott ki új biztonsági utasításokat állampolgárai számára, de a hadsereg szüneteltette az összes harcoló egység szabadságra bocsátását, és megerősítette légvédelmi egységeinek létszámát.
Az izraeli erők hónapok óta zavarják a navigációs jeleket Észak-Izraelben és a vörös-tengeri kikötővárosban, Eilatban. Mindkettőt gyakran éri rakéta- és dróntámadás a libanoni és jemeni fegyveresek részéről. A hadsereg nyilvánosan nem ismerte el a tel-avivi GPS-zavarást, bár a városban mindenki erről beszél.
