BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
null

Veszélyes fázisba érkezett az izraeli-iráni árnyékháború

Az iráni katonai vezetők kiiktatását Teherán nem fogja válasz nélkül hagyni. Veszélyes fázisban a proxyháború.

Az Izrael és Irán közötti árnyékháború évtizedek óta meghatározza a Közel-Keletet. A régiót megrengető számos konfliktus közül ez a legrobbanásveszélyesebb. A két állam folyamatosan támadja egymást – többnyire a háttérben, Irán gyakran használ ehhez közvetítőket – eddig azonban sikerült a közvetlen fegyveres konfliktust, háborút elkerülni. 

Romeltakarítás Irán damaszkuszi konzulátusánál – veszélyes fázisban az iráni–izraeli konflitkus / Fotó: AFP

A szíriai iráni konzulátus elleni izraeli támadást azonban – amelyben több iráni katonai vezető meghalt – Teherán nem hagyhatja válasz nélkül. Az iráni állami televízió április 1-jén jelentette, hogy egy izraeli légicsapás, amely az ország diplomáciai épületeit vette célba a szíriai fővárosban, Damaszkuszban, megölte többek között az Iszlám Forradalmi Gárda, Irán legfőbb biztonsági erejének egyik vezető parancsnokát. Az előzményekhez tartozik, hogy az idén január 15-én Irán rakétákkal támadott egy állítólagos izraeli kémbázisra Irakban. 

Szövetségesekből ellenségek

Izrael és Irán az 1950-es évektől kezdve, az utolsó iráni uralkodó, Mohammad Reza Pahlavi sah uralkodása idején szövetségesek voltak, de a barátságnak az 1979-es iráni iszlám forradalom gyorsan véget vetett. Az ország új vezetői határozottan Izrael-ellenes álláspontot foglaltak el, és a zsidó államot imperialista hatalomnak minősítették a Közel-Keleten. Irán rendszeresen támogatta az Izrael ellen harcoló csoportokat, nevezetesen a Hamászt (amelyet az Egyesült Államok és az Európai Unió terrorista csoportnak tekint), valamint a libanoni Hezbollah milíciát.

Izrael az iráni atomprogramot, a lehetőséget, hogy Iránnak atomfegyvere lesz, egzisztenciális fenyegetésnek tartja. 

Irán folyamatosan hangoztatja, hogy nem célja atomfegyver kifejlesztése, ugyanakkor egy 2018-ban izraeli hírszerzők által megszerzett dokumentum ennek pont az ellenkezőjét sugallja. Izrael többször is nyilvánvalóvá tette, hogy ha Irán eljutna az atomfegyver kifejlesztésének határára, akkor légierővel támadnák a nukleáris létesítményeket – ahogy ezt megtették Irak esetében is 1981-ben és Szíriában 2007-ben.

Többfrontos háború

A két regionális hatalom közötti egyik legrégebbi ütközőpont Libanon. Az ország déli részének 1982-es izraeli inváziójára válaszul az Iránban uralkodó, az iszlám síita ágához tartozó libanoni muszlimok megalakították a Hezbollah nevű milíciát. Csoportjuk bizonyos szempontból az iráni Forradalmi Gárda mintájára jött létre. Izrael és a Hezbollah többször is harcolt egymással, 2006-ban is háborút vívtak. Tavaly október 7., az Izrael elleni Hamász-támadás óta a Hezbollah szinte naponta támad rakétákkal, aknavetőkkel izraeli célpontokat, és Izrael sem adós a válasszal. 

A Hezbollah Libanon déli részéből támad rakétákkal izraeli kibucokat / Fotó: AFP

A szíriai polgárháborúban Irán katonai jelenlétet épített ki az országban, hogy támogassa szövetségesét, Bassár el-Aszad elnököt, és megkönnyítse a Hezbollahnak szánt fegyverek szárazföldi szállítását Iránból Irakon és Szírián keresztül Libanonba. A fegyverek áramlásának megállítása és az északi határán lévő ellenséges jelenlét ellensúlyozása érdekében Izrael több száz csapást hajtott végre Szíriában a fegyverszállítmányok és más célpontok ellen. Ezekről azt állítja, hogy Iránhoz és szövetségeseihez kapcsolódnak, a zsidó állam fokozta az Irán által támogatott szíriai milíciák elleni csapásokat, miután azok egyre közelebb kerültek az izraeli határhoz.

Irán közölte, hogy az iraki autonóm kurdisztáni régióban lévő izraeli „kémközpont” elleni január 15-i támadás megtorlás volt a Damaszkuszban december 25-én végrehajtott izraeli légicsapásért, amely megölte a Forradalmi Gárda egyik magas rangú parancsnokát.

Irán 2022 vége óta több támadást indított Kurdisztán ellen.

Azzal vádolja a régió szeparatista kurd csoportjait, hogy együttműködnek ellene a külföldi (értsd izraeli) biztonsági szolgálatokkal. Több jelentés is beszámolt korábban arról, hogy Izrael észak-iraki létesítményeket használt arra, hogy hírszerzési információkat gyűjtsön Iránról.

Proxyháború a tengeren is

Az árnyékháború egy másik aspektusa a kereskedelmi hajók elleni támadások 2019-ben kezdődött sorozata. Ezekért hivatalosan sem Izrael, sem Irán nem vállalja a felelősséget, de széles körben elfogadott az a nézet, hogy ők állnak a támadások mögött. A tengeri támadások emberéleteket szerencsére csak ritkán követeltek, az egyik ilyen ritka példa, amikor 2021 júliusában 

egy brit és egy román nemzetiségű tengerész meghalt, 

amikor az Ománi-öbölben egy izraeli üzemeltetésű hajóra mért csapást egy drón, amely amerikai hírszerzési információk szerint iráni volt. A korábbi célpontok között szerepeltek Szíriába szánt olajat szállító iráni tartályhajók; egy iráni hajó Jemen partjainál, amely a Forradalmi Gárda úszó bázisaként szolgált, valamint izraeli tulajdonban lévő vagy Izraelhez köthető teherhajók.

Attacks on shipping by Yemen's Huthi rebels in the Red Sea
Húszik által megtámadott, barbadosi zászló alatt hajózó libériai tulajdonú konténerszállító / Fotó: AFP

A tengeri támadások eszkalációjaként október 7. óta az Irán által támogatott jemeni húszi lázadók – akik a polgárháború 2014-es kitörése óta ellenőrzik Jemen északnyugati részét – rakétákkal és drónokkal próbáltak csapást mérni Izraelre, és többször támadnak meg hajókat a Vörös-tengeren. A húszik az Izraelhez, az Egyesült Államokhoz, illetve az Egyesült Királysághoz kapcsolódó hajókat veszik célba, de ért találat más érdekeltségű tengeri járművet is. A kereskedelmi hajók elleni támadások elhárítására nemzetközi koalíciós flotta jelent meg a Vörös-tengeren.

Közvetlen támadások – veszélyes atomprogram

A proxyháborún túl, amely jellemzően közvetítőkön keresztül, más államok területén zajlik, számos példa van közvetlen támadásokra is. Bár Irán eddig többnyire válasz nélkül hagyta a szíriai érdekeltségeire mért izraeli csapásokat, 2018-ban az ottani erők rakéták sorát lőtték ki izraeli állások felé a Golán-fennsíkon. Ezt a területet Izrael az 1967-es háborúban foglalta el Szíriától, majd később annektálta. Izrael sokkal nagyobb erődemonstrációval válaszolt.

Az iráni Busher atomerőmű, amely orosz üzemanyaggal működik / Fotó: AFP

Széles körben elfogadott, bár hivatalosan soha meg nem erősített nézet, hogy Izrael áll öt iráni atomtudós meggyilkolása, valamint iráni nukleáris létesítmények elleni támadások mögött. Az atomtudósok kiiktatása 2010-ben kezdődött. Irán Izraelt hibáztatta a legnagyobb urándúsító létesítményében, Natanzban 2021 áprilisában történt robbanásért, amely állítása szerint jelentős károkat okozott az ottani berendezésekben. Kevesebb mint egy éven belül ez volt a második alkalom, hogy a létesítményben  gyanús robbanás történt. Izrael nem erősítette meg, de nem is cáfolta, hogy felelős lenne bármelyik incidensért.

 

Ajánlott videók

Továbbiak

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.