V4: az uniós választások újabb törésvonalakat nyitottak
Donald Tusk lengyel miniszterelnök egyáltalán nem volt álszerény, amikor azt mondta vasárnap: „megmutattuk, hogy Európa számára a remény jelzőfénye vagyunk” – kezdi az EP választásokról és a V4 országok kapcsolatáról szóló elemzését az osztrák Der Standard című lap.
Tusk liberális-konzervatív Polgári Koalíciójának (KO) győzelmét ünnepelte, s okkal volt ünnepi hangulatban: a KO több mint 37 százalékot szerzett – nagyon alacsony részvétel mellett –, mintegy egy százalékponttal a második helyre szorítva a Lengyelországot tavaly decemberig kormányzó nemzeti konzervatív Jog és Igazságosság pártot (PiS).
Erősödött a Konfederacja nevű libertárius szélsőjobboldali párt is, 12 százalékkal a harmadik legerősebb lengyel erőként jutott be az Európai Parlamentbe. A választási eredmény mindazonáltal többet is mutat, mint a közelmúltbeli hatalomváltás megerősítése. A 2023. októberi parlamenti választásokon ismét a PiS lett a legerősebb párt, Tusk pártja így csak a konzervatív-centrista Harmadik Út és a Baloldal (Lewica) szövetségével tudott koalíciót alakítani. Most azonban a KO közvetlenül is megelőzte a PiS-t.
V4 országok: Európa mint választási téma
A múlt hétvégi választás Lengyelországban különösen fontos szerepet játszik, hiszen az Európa-politika évek óta a lengyel belpolitikai viták egyik fő témája. A PiS, amely nyolc évig kormányozta az országot, nemzeti orientációjával a Brüsszellel való konfrontáció útjára lépett. A tavaly októberi választási eredményt ezért Tuskék az „Európához való visszatérésként” ünnepelték.
Tusk vasárnapi nyilatkozatának azonban van egy másik dimenziója is.
A KO 37 százalékos sikere ritka az EP néppárti frakciójához tartozó politikai pártok körében.
Ráadásul az egyik legfontosabb geopolitikai kérdésben, az Ukrajna elleni orosz háborúban a KO és a PiS nem is áll olyan messze egymástól. A hagyományosan oroszellenes Lengyelország már a PiS kormányzása idején is Ukrajna egyik leghűségesebb támogatója volt.
Cseh fordulat
Csehország is beáll ebbe a sorba, Petr Fiala miniszterelnök liberális-konzervatív ötpárti koalíciója jelentős szerepet játszik a Kijevnek nyújtandó katonai támogatásokban. Prága például támogatja azt a kezdeményezést, hogy akár 800 ezer tüzérségi lövedéket is beszerezzenek Ukrajna számára. A 2023 márciusa óta hivatalban lévő Petr Pavel elnök, aki egykor cseh vezérkari főnök és a NATO katonai bizottságának elnöke volt, szintén az ukránbarát politikát képvisel.
Az európai választások azonban megmutatták, hogy a széljárás fokozatosan változik. Az Andrej Babiš volt miniszterelnök vezette Ano 26 százalékkal a megnyerte az EP választásokat. A milliárdos üzletember az elnökválasztáson vereséget szenvedett Pavel ellen – most ismét fölénybe került. Petr Fiala miniszterelnök Spolu (Együtt) nevű szövetsége alig négy százalékponttal marad el az Ano mögött.
A választási kampány során Babiš a kormánykoalíció politikusait „Európa legnagyobb háborús uszítóinak” bélyegezte.
Ellenfelei viszont azzal vádolták, hogy kijelentéseivel Oroszország kezére játszik.
Még nem tudni, hogy mindez hogyan befolyásolja majd a képviselőcsoportok összetételét vagy a szavazási magatartást az új Európai Parlamentben. A jelenlegi hovatartozás gyakran már nem igazán felel meg a pártok politikai irányultságának.
Az Ano vezetője, Babiš például kifejezetten jó viszonyt ápol Orbán Viktorral, aki mindent elkövet azért, hogy Magyarország kimaradjon a háborúból, s főleg annak esetleges eszkalációjából.
Ugyanakkor Babiš pártja uniós szinten a liberális Renew Europe (RE) csoporthoz tartozik.
Ezzel szemben a cseh kormányszövetség legerősebb ereje Fiala miniszterelnök jobboldali konzervatív Polgári Demokrata Pártja (ODS), PiS-szel együtt a jobboldali Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakciójában ül.
Szlovák kérdések
A visegrádi csoport (V4) másik két országában, Szlovákiában és Magyarországon is nyitott kérdés a jövőbeni frakciótagság. Robert Fico szlovák miniszterelnök baloldali populista Smer pártjának tagságát az Európai Szociáldemokraták csoportjában tavaly felfüggesztették, miután kormányt alakítottak a jobboldali populista Szlovák Nemzeti Párttal.
A magyar miniszterelnökhöz hasonlóan Fico többször is elhatárolódott Ukrajna katonai támogatásától. A néhány héttel a május 15-i lövöldözéses merénylet után – amelyben Fico súlyosan megsérült – tartott európai parlamenti választásokon a Smer csak a második helyen végzett, alig 25 százalékkal. Az ellenzéki baloldali-liberális Progresszív Szlovákia párt 28 százalékkal nyerte a voksolást.
Tarolt a Fidesz
Magyarországon viszont a Fidesz, amely az EPP-ből való kilépése óta nem tagja egyetlen EP frakciónak sem –, 45 százalékkal visszatért az élre. Erős versenytársként jelentkezett azonban Magyar Péter Tisza-pártja, amely gyakorlatilag a nulláról majdnem 30 százalékot szerzett. A német lap elemzése szerint ez az eredmény jelenleg a legfőbb akadálya annak, hogy a magyar miniszterelnök egy széles és erős jobboldali koalíciót kovácsoljon össze az EP-ben. A Fideszt a jövőben csak tizenegy képviselő képviseli majd, kettővel kevesebb, mint korábban.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.