V4: az uniós választások újabb törésvonalakat nyitottak
Donald Tusk lengyel miniszterelnök egyáltalán nem volt álszerény, amikor azt mondta vasárnap: „megmutattuk, hogy Európa számára a remény jelzőfénye vagyunk” – kezdi az EP választásokról és a V4 országok kapcsolatáról szóló elemzését az osztrák Der Standard című lap.
Tusk liberális-konzervatív Polgári Koalíciójának (KO) győzelmét ünnepelte, s okkal volt ünnepi hangulatban: a KO több mint 37 százalékot szerzett – nagyon alacsony részvétel mellett –, mintegy egy százalékponttal a második helyre szorítva a Lengyelországot tavaly decemberig kormányzó nemzeti konzervatív Jog és Igazságosság pártot (PiS).
Erősödött a Konfederacja nevű libertárius szélsőjobboldali párt is, 12 százalékkal a harmadik legerősebb lengyel erőként jutott be az Európai Parlamentbe. A választási eredmény mindazonáltal többet is mutat, mint a közelmúltbeli hatalomváltás megerősítése. A 2023. októberi parlamenti választásokon ismét a PiS lett a legerősebb párt, Tusk pártja így csak a konzervatív-centrista Harmadik Út és a Baloldal (Lewica) szövetségével tudott koalíciót alakítani. Most azonban a KO közvetlenül is megelőzte a PiS-t.
V4 országok: Európa mint választási téma
A múlt hétvégi választás Lengyelországban különösen fontos szerepet játszik, hiszen az Európa-politika évek óta a lengyel belpolitikai viták egyik fő témája. A PiS, amely nyolc évig kormányozta az országot, nemzeti orientációjával a Brüsszellel való konfrontáció útjára lépett. A tavaly októberi választási eredményt ezért Tuskék az „Európához való visszatérésként” ünnepelték.
Tusk vasárnapi nyilatkozatának azonban van egy másik dimenziója is.
A KO 37 százalékos sikere ritka az EP néppárti frakciójához tartozó politikai pártok körében.
Ráadásul az egyik legfontosabb geopolitikai kérdésben, az Ukrajna elleni orosz háborúban a KO és a PiS nem is áll olyan messze egymástól. A hagyományosan oroszellenes Lengyelország már a PiS kormányzása idején is Ukrajna egyik leghűségesebb támogatója volt.
Cseh fordulat
Csehország is beáll ebbe a sorba, Petr Fiala miniszterelnök liberális-konzervatív ötpárti koalíciója jelentős szerepet játszik a Kijevnek nyújtandó katonai támogatásokban. Prága például támogatja azt a kezdeményezést, hogy akár 800 ezer tüzérségi lövedéket is beszerezzenek Ukrajna számára. A 2023 márciusa óta hivatalban lévő Petr Pavel elnök, aki egykor cseh vezérkari főnök és a NATO katonai bizottságának elnöke volt, szintén az ukránbarát politikát képvisel.
Az európai választások azonban megmutatták, hogy a széljárás fokozatosan változik. Az Andrej Babiš volt miniszterelnök vezette Ano 26 százalékkal a megnyerte az EP választásokat. A milliárdos üzletember az elnökválasztáson vereséget szenvedett Pavel ellen – most ismét fölénybe került. Petr Fiala miniszterelnök Spolu (Együtt) nevű szövetsége alig négy százalékponttal marad el az Ano mögött.
A választási kampány során Babiš a kormánykoalíció politikusait „Európa legnagyobb háborús uszítóinak” bélyegezte.
Ellenfelei viszont azzal vádolták, hogy kijelentéseivel Oroszország kezére játszik.
Még nem tudni, hogy mindez hogyan befolyásolja majd a képviselőcsoportok összetételét vagy a szavazási magatartást az új Európai Parlamentben. A jelenlegi hovatartozás gyakran már nem igazán felel meg a pártok politikai irányultságának.
Az Ano vezetője, Babiš például kifejezetten jó viszonyt ápol Orbán Viktorral, aki mindent elkövet azért, hogy Magyarország kimaradjon a háborúból, s főleg annak esetleges eszkalációjából.
Ugyanakkor Babiš pártja uniós szinten a liberális Renew Europe (RE) csoporthoz tartozik.
Ezzel szemben a cseh kormányszövetség legerősebb ereje Fiala miniszterelnök jobboldali konzervatív Polgári Demokrata Pártja (ODS), PiS-szel együtt a jobboldali Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakciójában ül.
Szlovák kérdések
A visegrádi csoport (V4) másik két országában, Szlovákiában és Magyarországon is nyitott kérdés a jövőbeni frakciótagság. Robert Fico szlovák miniszterelnök baloldali populista Smer pártjának tagságát az Európai Szociáldemokraták csoportjában tavaly felfüggesztették, miután kormányt alakítottak a jobboldali populista Szlovák Nemzeti Párttal.
A magyar miniszterelnökhöz hasonlóan Fico többször is elhatárolódott Ukrajna katonai támogatásától. A néhány héttel a május 15-i lövöldözéses merénylet után – amelyben Fico súlyosan megsérült – tartott európai parlamenti választásokon a Smer csak a második helyen végzett, alig 25 százalékkal. Az ellenzéki baloldali-liberális Progresszív Szlovákia párt 28 százalékkal nyerte a voksolást.
Tarolt a Fidesz
Magyarországon viszont a Fidesz, amely az EPP-ből való kilépése óta nem tagja egyetlen EP frakciónak sem –, 45 százalékkal visszatért az élre. Erős versenytársként jelentkezett azonban Magyar Péter Tisza-pártja, amely gyakorlatilag a nulláról majdnem 30 százalékot szerzett. A német lap elemzése szerint ez az eredmény jelenleg a legfőbb akadálya annak, hogy a magyar miniszterelnök egy széles és erős jobboldali koalíciót kovácsoljon össze az EP-ben. A Fideszt a jövőben csak tizenegy képviselő képviseli majd, kettővel kevesebb, mint korábban.
