Elárulta a kormány, hogy mennyit keresnek a kormányhivatalban dolgozók
Írásbeli kérdéssel fordult Tóth Bertalan a kormányhoz, az MSZP országgyűlési képviselője azt kívánta megtudni, hogy mekkora a mediánbér a kormányhivatalokban és a járási hivatalokban dolgozók körében – olvasható a parlament.hu-ra feltöltött dokumentumban.
A kérdésre Latorcai Csaba, az illetékes Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium államtitkára válaszolt.
A kormányhivatali munkatársak 2020 óta történő, átlagosan csaknem 50 százalékos illetményemelésének köszönhetően jelenleg a fővárosi és vármegyei kormányhivatalokban foglalkoztatottak illetményének medián értéke 490 ezer forint.
– írja az államtitkár. Az viszont nem derül ki a levélből, hogy bruttóban vagy nettóban érti az államtitkár a 490 ezer forintos mediánbért, mindenesetre alapos a gyanú, hogy bruttóban. Ha így van, akkor ezt azt jelenti, hogy egy kereső, gyermek nélküli munkavállaló esetében a nettó mediánkereset 328 850 forint.
Tehát ennél kevesebbet visz haza a kormányhivatalban dolgozók fele, a másik fele ennél többet.
A kormányhivatalok mediánkeresete elmarad az átlagtól
A Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi adatai szerint a nemzetgazdaságban 2024 júliusában a mediánkereset 524 100 forint volt, ettől a kormányhivatal munkavállalóinak mediánja azonban elmarad.
Régóta napirenden van a kormányhivatalban dolgozó munkavállalók anyagi helyzetén javítani. Legutóbb augusztusban nyilatkozott a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke, Boros Péterné, aki azt állította, hogy a közel 60 ezres munkavállalói csoportban a túlnyomó többség havi fizetését továbbra is a 326 ezer forintos garantált bérminimum szintjén tartják. Mint fogalmazott: „A munkatársak oroszlánrésze nettó 210-220 ezer forint körüli fizetésen tengődik.”
Azt viszont nem lehet mondani, hogy a kormány magukra hagyná a kormányhivatalok munkavállalóit: 2023 júliusában átlagosan 15 százalékos béremelésben részesültek.
Latorcai Csaba a levélben arról is tájékoztatta a képviselőt, a kormánytisztviselő lemondási ideje és a felmondási idő is két hónap, ami 2012. március 1. óta nem változott. Szerinte a jogszabály ugyan lehetőséget ad a felmentési idő meghosszabbodására, de kizárólag a kormánytisztviselő kérelmére.
Így a legalább egy gyermeket háztartásában nevelő kormánytisztviselő esetében harminc nappal, a legalább három gyermeket háztartásában nevelő kormánytisztviselő esetében hatvan nappal hosszabbodik meg a felmentési idő, ha azt a kormánytisztviselő a felmentés közlésétől számított négy munkanapon belül kéri.
Az államtitkár hangsúlyozta, a kormány a közigazgatásban dolgozók illetményemelését kiemelt prioritásként kezeli, és ez a jövőben sem fog változni.
