Kihagyták egy olasz tankönyvből Magyarországot; a magyar Bosch-vezér elárulta, miért nem veszik az elektromos autókat – heti összefoglaló

A meglehetősen innovatívnak számító, Noi Supereroi 2030 nevet viselő tankönyvcsalád negyedikeseknek szóló földrajzkönyvének 23. oldalán hiába keressük Magyarországot, minden jel arra utal, hogy hazánkat egyszerűen nem jelölik – írja a Gyerekszoba. A tankönyvbe került színes ábra szerint Ausztriával, Szlovéniával, Horvátországgal és Szerbiával nem Magyarország, hanem Románia határos.

A magyar Bosch-vezér elárulta, miért nem veszik az elektromos autókat

Szászi István emlékeztetett arra az örök érvényű megállapításra, hogy „ha Németország autóipara prüszköl, a magyar ipar megfázik”. A Bosch csoport vezetője Magyarországon és az Adria régióban a Világgazdaságnak adott interjúban többek között arról is beszélt, hogy a piacokhoz hasonlóan az emberek is elbizonytalanodtak, ezért nem veszik az elektromos autókat, miközben a kínaiak kitanulták a szakmát, de hazánk továbbra is Európa Szilícium-völgyének számít az ágazatban. A cégvezető, mint mondta, bárkivel bármikor szívesen folytat szakmai vitát az automatizálás és a mesterséges intelligencia előnyeiről.

Orbán Viktor elárulta, honnan lesz pénz a MÁV-ra, és figyelmeztetett: nem javasolja, hogy Lázár Jánossal kötözködjenek

Továbbra sem látunk tisztán a Budapest–Belgrád vasútvonal beruházással kapcsolatban, ezen a vonalon történt tragikus baleset pénteken Újvidéken – vetette fel Kanász-Nagy Máté ellenzéki képviselő az azonnali kérdések órájában a parlamentben, amikor Orbán Viktort kérdezte.

„Mintha visszafelé fejlődne a vasút, sokkal lassabbak és pontatlanabbak a vonatok Lázár János vezetése alat” – jelentette ki, és feltette a kérdést: mikor lesz átfogó vasútfejlesztési program?

„Nekem címezte a kérdést, de mandineresen Lázár Jánosnak szól. Ha valaha volt is esély arra, hogy a MÁV-ból egy korszerű modern a magyar igényeket kielégítő állami vasút legyen, azt Lázár János minisztersége alatt fog megtörténni” – jelentette ki a miniszterelnök.

Ezenfelül azt is elárulta, hogy a magyar kormány épp most tárgyal az Európai Befektetési Bankkal (EIB) egy másik egymilliárd eurós hitelről, amelyet szintén vasútfejlesztésre akarnak költeni.

Bejelentést tett az Erste: erre egy évtizede nem volt példa Magyarországon

Bő egynegyedével nőtt az Erste adózás utáni eredménye az első kilenc hónapban, ami jelentős részben a díj- és jutalékbevételek dinamikus bővülésének köszönhető. Az Erste mára a legdigitálisabb bankká vált a hazai piacon az online szolgáltatások terjedelmét és típusait figyelembe véve. Bejelentették azt is, hogy évtizedes kihagyás után ismét lakóingatlan-fejlesztést finanszíroznak: a bank több mint 12 milliárd forint értékű hitelszerződést írt alá a Livinggel a 257 lakásos Római Park kivitelezési munkáinak finanszírozására. 

Veszik a németek a Simsonokat: milliókat adnak érte – és ennek különleges oka van

Akár 60 kilométer per órás sebességgel is lehet hasítani az egykor Suhl városában gyártott remekművekkel – ennek a ténynek nagyban köszönheti a népszerűségét a kétütemű Simson kismotor. Nem mintha erre  a több évtizeddel korszerűbb társai nem lennének képesek, csak éppen az aktuális német szabályozás ezt nem teszi lehetővé, ugyanis 45 kilométer per órában szabja meg a mostani 50 köbcentiméteres segédmotorok maximális sebességét. Bármennyire is a precizitásukról híresek a németek, jelen esetben egy kiskaput hagytak, ugyanis a törvény nem vonatkozik az 1992. február 28. előtt az NDK-ban forgalomba helyezett motorokra. Ezekre a régi NDK-s szabályozás a mérvadó – írja a Vezess.

Persze a 15 kilométer per órás sebességelőny mellett nyilvánvalóan a „nosztalgiafaktor” is felnyomja a Simsonok árát. Egy biztos, egy NDK-plakettes, megkímélt állapotú S51-ért akár 4 ezer eurót (1,6 millió forint) is adnak.