BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Aszad bukása egy történelmi fordulat

Nagyon nehéz megjósolni, mi történik Szíriában ezután. Az Aszad bukása utáni, labilis helyzet növeli a kockázatát annak, hogy az izraeli háborúra új veszélyforrások rakódnak a Közel-Keleten a régiek helyett.

A közelmúltban újjáéledt szíriai fegyveres konfliktus miatt az ország jövője bizonytalan, Aszad bukása ugyanakkor egy történelmi fordulat – erről is beszélt lapunknak Csicsmann László, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, akit a kialakult helyzetről kérdeztünk.

Szíria meddig lesz csendes – mint az elfoglalt Aleppo központja – Asszad történelmi bukása után, nehéz megjósolni
Hogy Szíria meddig lesz viszonylag csendes – mint az elfoglalt Aleppo központja – Aszad történelmi bukása után, nehéz megjósolni / Fotó: AFP

„Először is, Bassár el-Aszad szíriai elnök bukásának óriási jelentősége van a régióban. A szíriai polgárháború egy proxyháború volt, amelyben külső hatalmak játszottak fontos szerepet. Oroszország és Irán Aszadot, míg a Perzsa-öbölbeli olajmonarchiák és Törökország az ellenzéket támogatták. Ez egy történelmi fordulat, egy új fejezet Szíria történetében” – fogalmazott a szakértő.

Az arab tavasz és a jelenlegi konfliktus összefüggéseivel kapcsolatban elmondta: „A 2011-es tüntetések Tunéziában kezdődtek, majd átterjedtek Líbiára, Egyiptomra és Szíriára is. Kezdetben gazdasági problémák miatt tüntettek, de egy évvel később polgárháború robbant ki. A külső szereplők beavatkozása, a fegyveres támogatás és Oroszország katonai jelenléte Aszad rezsimjének megerősödéséhez vezetett. 2017-re visszaszerezték a területek nagy részét, de a politikai egység helyreállítása továbbra is kérdéses.”

Nem lehetetlen a békés átmenet, de agresszív csoportok kihasználhatják a helyzetet

Az elmúlt napokban felmerült a békés átmenet az országban, egyre többen hangsúlyozzák, hogy lehetséges. 

Több forgatókönyv is lehetséges. A felkelőcsoportok céljai eltérőek, és a külső érdekeltség csökkenése ellenére is megmaradnak a feszültségek. Törökország például ellenez egy kurd autonómiát, miközben a kurdok ezt a háború során elérték. A felkelőcsoportok integrációja a szíriai hadseregbe nehéz feladat, Líbiához hasonló forgatókönyv is lehetséges, ahol a törzsi konfliktusok súlyosbodtak. Szíria gazdasági helyzete is rontja az helyzetet

– fogalmazott Csicsmann László, aki a vallási kisebbségek helyzetével összefüggésben azt is elmondta, az Aszad-rezsimet megdöntő szíriai lázadócsoport, a Levantei Felszabadítási Szervezet (Hajat Tahrír as-Sám, HTS) a keresztények védelmét ígéri, de sok keresztény már elhagyta az országot. „Az alaviták helyzete sokkal bizonytalanabb, mivel Aszad családja is ehhez a kisebbséghez tartozik. Lehetségesek az összecsapások az alavita és a szunnita fegyveres csoportok között, hasonlóan Irak 2003 utáni helyzetéhez” – tette hozzá a szakértő.

Az jövőbeli eszkalációval és Izraellel kapcsolatban kiemelte:

Izrael óvatos, a Hezbollahhoz irányuló fegyverszállítmányok csökkenése pozitív. De Szíria destabilizálódása Izrael számára veszélyes, ezért a Golan-fennsíkon megerősítették a védelmet. A HTS vezetője békés együttélést ígér Izraellel, de más csoportok kihasználhatják a helyzetet. Törökország Izrael-ellenes politikája is növeli a kockázatot.

 

 

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.