Húsvétvasárnapi üzenet: a fegyverkezés leállításáért állt ki Ferenc pápa

Ferenc pápa alig egy hónapja tért vissza a Vatikánba harmincnyolc napi kórházi ápolás után – emlékeztetett tudósításában az MTI. Az ünnepi misét – amelyen a pápa nem vett részt – Angelo Comastri bíboros mutatta be a Szent Péter téren. A szertartás végén azonban Ferenc pápa kerekesszékben megjelent a Szent Péter-bazilika központi lodzsáján, és egy munkatársa, Diego Giovanni Ravelli ceremóniamester felolvasta húsvéti beszédét. Ebben reményre biztatott, és békét sürgetett a világban. A beszéd után következett szokásos, latin nyelvű áldása Rómára és a világra (Urbi et Orbi). Nem sokkal később különleges autóján körbejárta a Szent Péter teret.

Délelőtt az egyházfő a vatikáni lakhelyeként ismert Szent Márta-házban fogadta a húsvéti ünnepeket családjával együtt Rómában töltő J. D. Vance amerikai alelnököt. Vance szombaton találkozott Pietro Parolin szentszéki államtitkárral is.

Ferenc pápa húsvéti üzenetének központi témája ezúttal is a béke volt. Úgy vélte, a világ számos részét sújtó háborúk mögött az embereknek az a döntése áll, hogy az élet helyett a halált választják. Elítélte a családon belüli erőszakot is, amely elsősorban a nőket és gyermekeket sújtja, az idősek és a betegek tehernek tekintését, valamint a gyengébbek, a kirekesztettek és a migránsok iránti megvetést. Az egyházfő a másik ember iránti bizalom felélesztését szorgalmazta azok esetében is, akik „messzi földről érkeztek tőlünk eltérő szokásokkal, életvitellel”. 

Kifejezte együttérzését a palesztin és az izraeli néppel, valamint a térségben élő keresztényekkel szenvedéseik miatt. Sürgette tűzszünet megkötését és betartását, a terroristák által fogva tartott túszok szabadon engedését, valamint azoknak az embereknek a segítését, akik „éheznek és békés jövőre vágynak”. De kifejezte aggodalmát a szerinte az egész világon egyre erősebb antiszemitizmus miatt is. Megemlékezett a libanoni és szíriai keresztény közösségekről: arra buzdította az egyházat, hogy kövesse figyelemmel és imával a szeretett Közel-Kelet keresztényeinek sorsát. Beszélt a háborús helyzet miatt a világ legrégebb óta tartó humanitárius válságát elszenvedő Jemenről is.

Végleges békemegállapodást szorgalmazott Örményország és Azerbajdzsán között, megbékélést a Nyugat-Balkánon, arra kérve a politikai szereplőket, hogy a feszültségek és a válságok elkerülésén dolgozzanak.

A pápa békét és vigaszt sürgetett az erőszak és háborúk által megsebzett afrikai népeknek is, megnevezve a Kongói Demokratikus Köztársaságot, Szudánt, Dél-Szudánt, a Száhel-övezetet, Afrika szarvát és a Nagy-tavak térségét. Kiemelte az ott élő keresztényeket, akik nem gyakorolhatják szabadon vallásukat. Említette a fegyveres konfliktus és nemrég földrengés sújtotta Mianmart is. „Semmilyen béke nem lehetséges ott, ahol nincsen vallásszabadság, vagy ahol nincsen gondolat- és szólásszabadság és tisztelet mások véleménye iránt” – hangsúlyozta.

Ferenc pápa üzenete végén a jubileumi szentévre hivatkozva a háborús és politikai foglyok szabadon engedését szorgalmazta. Az ünnepi misén a Szent Péter-bazilika előtti szabadtéri oltárnál két erdélyi diakónus is szolgált, Márton Ottó és Sándor Simon. A kórus tagjai pedig a római Collegium Germanicum et Hungaricum hallgatói voltak.