Kiszivárgott az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos amerikai béketerv - területeket tarthat meg Moszkva és enyhíthetik a szankciókat

Az Egyesült Államok javaslatokat terjesztett a szövetségesek elé az Oroszország és Ukrajna közötti békemegállapodás lehetővé tételére, beleértve a harcok befejezésének feltételeit és a Moszkva elleni szankciók enyhítését tartós tűzszünet esetén – közölte a Bloomberg hírügynökség.

A nyomásgyakorlásra akkor kerül sor, amikor Marco Rubio amerikai külügyminiszter azt sugallta, hogy a Trump-kormányzat kész „továbblépni” a béke-erőfeszítésekből, ha nem történik gyors előrelépés. J. D. Vance amerikai alelnök azonban pénteken Rómában azt is mondta, hogy „optimista” a háború lezárásának esélyeit illetően. Az ügyet ismerő európai tisztviselők szerint az amerikai terv körvonalait csütörtökön Párizsban tartott megbeszéléseken osztották meg.

A javaslat gyakorlatilag befagyasztaná a háborút, a most Oroszország által megszállt ukrán területek Moszkva ellenőrzése alatt maradnának – mondták az illetők. Kijev NATO-csatlakozási törekvései is lekerülnének az asztalról. A bennfentesek a megbeszélések bizalmas jellegére hivatkozva nem kívántak további részleteket közölni a hírügynökséggel.

A párizsi tárgyalásokon részt vett Emmanuel Macron francia elnök és Steve Witkoff amerikai megbízott, valamint Marco Rubio és a francia, német, brit és ukrán nemzetbiztonsági tanácsadók és tárgyalók megbeszélései. Amerikai tisztviselők jelezték, hogy heteken belül teljes tűzszünetet szeretnének elérni – jelentette korábban a Bloomberg. A szövetségesek a jövő héten ismét összeülnek Londonban, hogy nyomon kövessék megbeszéléseiket. 

Az egyik tisztviselő szerint a tervek, amelyeket még meg kell vitatni Kijevvel, nem jelentenek végleges rendezést, és az európai szövetségesek nem ismerik el a megszállt területeket orosznak. 

Pénteken Rubio azt mondta, hogy a biztonsági garanciák nem „törvénytelen kívánság” Ukrajna részéről, de a tárgyalófelek eddig nem jutottak el a konkrétumok ilyen szintjére. „A Földön minden szuverén nemzetnek joga van megvédeni magát. Ukrajnának joga lesz megvédeni magát, és bármilyen megállapodást kötni, amelyet kétoldalú alapon különböző országokkal akar” – mondta.

A Rubio és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter közötti telefonbeszélgetést követően Tammy Bruce külügyminisztériumi szóvivő közleményben tudatta, hogy Trump és az USA „azt akarja, hogy ez a háború véget érjen, és most minden félnek bemutatta egy tartós és tartós béke körvonalait”.

Kijev már beleegyezett a tűzszünetbe, és álláspontja szerint Moszkvának is bele kell egyeznie, mielőtt más kérdésekről tárgyalnának – mondta egy, az ügyet ismerő személy. Párizsban az ukrán küldöttség feladata az volt, hogy megvitassa, miként fogják felügyelni a tűzszünetet, valamint egy békefenntartó kontingens felállításáról is egyeztettek.

Európai tisztviselők konstruktívnak és pozitívnak nevezték a párizsi találkozókat. A megbeszélések Európa legújabb kísérletét jelentették arra, hogy befolyásolja az eredményt, demonstrálva, hogy – Kijevvel együtt – teljes mértékben támogatják a háború befejezésére irányuló amerikai erőfeszítéseket, és hogy Oroszországra hárul a feladat, hogy bizonyítsa, komolyan gondolja a tűzszüneti tárgyalásokat.

Párizsból indulva Rubio újságíróknak azt mondta, reméli, hogy az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország segíthet „a megoldás felé mozdítani” a helyzetet – de azt is sugallta, hogy az Egyesült Államok türelme saját közvetítői erőfeszítéseivel kapcsolatban fogytán van. „Nem fogjuk folytatni ezt a törekvést hetekig és hónapokig” – mondta Rubio. „Most nagyon gyorsan meg kell határoznunk, és én napok kérdéseiről beszélek, hogy ez a következő néhány hétben megvalósítható-e vagy sem. Ha igen, akkor benne vagyunk. Ha nem, akkor más prioritásaink vannak.” 

Közben Oroszország folytatta az ukrán városok bombázását, miután elzárkózott a Fekete-tengerre kiterjedő részleges tűzszünetre vonatkozó javaslat elől. A Kreml közölte, hogy pénteken lejárt egy külön, 30 napos részleges tűzszünet, amely az energetikai infrastruktúrára vonatkozott. Egy héttel ezelőtt az orosz erők ballisztikus rakétákat – köztük egy kazettás bombákkal felszerelt rakétát – lőttek ki az ukrajnai északkeleti Szumi városára, 35 ember halálát okozva.

A párizsi megbeszélések a francia–brit erőfeszítésekre is építettek, amelyek célja egy háború utáni ukrajnai „megnyugtató erő” létrehozása, valamint a tervek arra irányulnak, hogy egy biztonsági garanciacsomag részeként Kijev megfelelő forrásokkal és személyzettel rendelkező hadsereggel rendelkezzen.

A szankciók feloldása, miközben Oroszország továbbra is nagy területeket tart megszállva Ukrajnában, Kijev több szövetségese számára is problémásnak bizonyulhat a Bloomberg szerint. Az európai uniós korlátozások feloldásához, beleértve a befagyasztott eszközök feloldását is, valamennyi tagállam támogatására szükség van.

Witkoff a héten a Fox Newsnak azt mondta, hogy az átfogó megállapodás kulcsa „öt terület” körül forog, anélkül, hogy további részleteket közölt volna. Oroszország ragaszkodik ahhoz, hogy minden megállapodásban el kell ismerni, hogy 2014 óta katonai úton elfoglalta Ukrajna egyes részeit, köztük a Krím félszigetet és négy régió – Zaporizzsja, Herszon, Luhanszk és Donyeck – nagy területeit.

Oroszország a harcok leállítására irányuló erőfeszítéseket a gazdasági szankciók alóli felmentéshez kötötte, és a tűzszünet feltételeként az Ukrajnába irányuló fegyverszállítások felfüggesztését követelte.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön Kijevben újságíróknak nyilatkozva ostorozta Witkoffot, amiért „átvette az orosz stratégiát”, és azt mondta, hogy Trump megbízottjának nincs „felhatalmazása arra, hogy ukrán területekről tárgyaljon, mert ezek a területek a mi népünké”. „Nem tárgyalunk területekről a tűzszünetig” – mondta Zelenszkij. „Soha nem fogjuk az ukrán területeket orosznak tekinteni.”