Új szakaszban az ukrán háború: megjelent a "tárgyalási fáradtság"
Új szakaszba lépett az orosz–ukrán háború. Miközben a Nyugat arról vitatkozik, hogy a Kremlnek van-e joga a háború folytatására, Putyin közli, országa stratégiai-taktikai céljai változatlanok, és de facto az ukrajnai háborúnak addig nincs vége, amíg el nem érik ezeket a célokat. Vagy a tárgyalóasztalnál, vagy a harctéren. Tárgyalási „fáradtság” érzékelhető mindkét oldalon.
Ennek folyományaként a tárgyalóasztalra leteendő megoldási javaslatok a vártnál lényegesen lassabbak, nehézkesebbek – vagy olyan formában folynak, amiről a közvélemény nem értesül. Úgy látszik, a szemben álló felek ismét a harctéren akarják elérni céljaikat. A hivatalos nyilatkozatok zavarosak, ellentmondásosak.
Moszkva szélesíti az ukrán frontvonalat
Moszkva, kihasználva taktikai előnyét, az ezer kilométernél is hosszabb harcérintkezési vonalon az előrenyomulást választja, tovább nyújtva ezt az arcvonalat.
Ezt a taktikát a szemben álló felek erősebbje szokta alkalmazni, hogy a gyengébbet belezavarja az utánpótlási, logisztikai problémák csapdájába.
Ukrajna egyik legnagyobb problémája az emberhiány, gyakorlatilag alig van már kit besorozni. Oroszországnak nincs ilyen problémája.
Moszkva újabb erőket dob át északkeleten, Szumi és Harkiv ukrajnai nagymegyékbe. Ennek az a célja, hogy kialakítsák azt a száz kilométernél is szélesebb ütközőzónát, amelyet Oroszország és Ukrajna maradéka közé terveznek.
- Szumi nagymegyében az orosz Szever (Észak) hadseregcsoport alegységei március utolsó napjaiban elfoglalták a Veszelovka nevű kistelepülést a határ ukrán oldalán. Parányi hely, néhány tucatnyi lakosa volt a háború előtt.
- Harkiv megyében pedig a Nyugat nevű oroszországi hadseregcsoport ellenőrzése alá vonta Krasznoje Pjervoje falut, amely mintegy 100 kilométerre keletre fekszik Harkiv városától a kupjanszki irányban.
A nyilvánosságnak szánt orosz térképeken az északkeleti ukrán–orosz határ mentén – nagyrészt ukrán területen – néhányszor tíz négyzetkilométernyi behatolások láthatók.
Ütközőzónák
Különösen a Szumi térségében folyó harcok érdekesek. Itt Moszkva jelentős erőket vont össze, hogy nyugat felé, átlépve az ukrán határt, nyomuljon tovább. Kettős célt követnek:
- kialakítani az ütközőzónát, amelyben a határtól mintegy 50 kilométerre fekvő város, a mintegy 260 ezer lakosú Szumi is beleesik.
- Elvágni a Szumit a kurszki területen Szudzsa városával összekötő H07-es főúttól. Orosz katonai közlések szerint ez már napokkal korábban sikerült is. Korábban ezen át vonultak az erősen gépesített, a legjobb nyugati technikát felvonultató ukrán erők a kurszki területre, és ezen küldték az utánpótlást szállító teherautókat is.
Kurszki rejtély
Ám továbbra is nagy a ködösítés az ukránok által ténylegesen ellenőrzött oroszországi területrész nagyságát illetően. Nincsenek nyomai annak, hogy az Oroszország szerint az ukránok által tavaly nyár óta elfoglalt kurszki „zsák” nagy részét visszafoglalták volna. Arról sincs hír, hogy mi lett a sorsa az állítólag itt a térségben bekerített 2500 ukrán katonának, köztük magas rangú NATO-tiszteknek.
A legfrissebb – ám igazságtartalmilag nehezen kontrollálható – harctéri jelentések szerint még mindig több ezres ukrán erő tart ellenőrzése alatt jelentős méretű oroszországi területet.
Moszkva továbbra is kézben tartja a kezdeményezést az immáron legalább 1500 kilométerre nyúló frontszakaszokon. Az orosz erők megszerezték két, a Donyecki Népköztársasághoz (DNK, tavalyi csatlakozásával Oroszország részévé vált) és a Zaporizzsjai nagymegyéhez tartozó település felett az ellenőrzést. Ezek: Pantyelejmonovka (DNK), amelyet komoly összecsapások után a „Dél” és Scserbaki (Zaporizzsja), amelyet a „Dnyepr” csoport vett be – jelentette a moszkvai védelmi minisztérium.
Diplomáciai patthelyzet
Közben a diplomáciai fronton a főcsapás iránya: Zelenszkij ukrán elnök törvényes elnöki tisztének a kétségbe vonása. Putyin egyik ellenérve mindenfajta (béke)dokumentum aláírásával szemben, hogy Ukrajnának nincs törvényes elnöke. Az ukrán vezető most ellentámadásba ment át.
Zelenszkij szerint megtarthatják Ukrajnában az elnökválasztásokat, de csak azt követően, hogy teljes tűzszünet lép életbe
– írta az RBK Ukrajna hírportál. Ukrán értelmezés szerint május 9-én jár le az országban a hadiállapot. Ha ezt a kijevi parlament – hivatkozva a teljes tűzszünetre – május 5-én feloldja, akkor 2025 júliusában, a kötelező hatvan napos felkészülési periódus lejártával megtarthatják Ukrajnában az elnökválasztást.
Zelenszkij bízik benne, hogy sikerrel mérettetné meg magát. A friss felmérések szerint, ha ma tartanák a választást, megnyerné, és a nagy vetélytárs, Ukrajna londoni nagykövete, Valerij Zaluzsnij volt hadseregparancsnok komoly lemaradással futna be a második helyre. Zelenszkij otthoni népszerűségének igen jót tett, hogy a washingtoni Fehér Házban Donald Trump és alelnöke lekezelte, amit a lakosság egy része Ukrajna megalázásának tekintett.
