Európa legerősebb hadseregét akarja létrehozni Merz – de mi kell ehhez?

Európa legerősebb hadseregévé tenné a német hadsereget, vagyis a Bundeswehrt az új német kancellár, Friedrich Merz. Ez azonban óriási feladat még akkor is, ha Németország tervei között az is szerepel, hogy GDP-je 5 százalékát a fegyveres erőkre költi.

A jelenlegi 2 százalékos kiadás 85 milliárd eurót jelent, de az 5 százalékos cél elérésével Németország már több mint évi 200 milliárd eurót költene védelemre. A Bild számos szakértőt megkérdezett, hogy mégis mire lenne szüksége a Bundeswehrnek, hogy elérje az ambiciózus célkitűzéseket.

Légvédelem és drón kell először

A Renk hadiipari vállalkozást márciusig vezető Susanne Wiegand szerint először a legsürgetőbb eszközöket kellene beszerezni, és egy átfogó légvédelmet kellene felépíteni, amely hosszú, közép-, rövid és nagyon rövid távon is hatékony az ellenséges támadások ellen. 

Ugyanis az információs előny döntő fölényhez vezethet. 

Fontosak a szárazföldi erők is, különösen, ha területet kell védeni, amihez olyan fegyverekre is szükség van, mint a közepes hatótávolságú rakéták. A Bundeswehrnek mindenféle lőszerre is szüksége van, amelyet folyamatosan és megbízhatóan lehet termelni, ha arra szükség van. Ezenkívül természetesen elengedhetetlenek a parancsnoki és kommunikációs képességek.

Thomas C. Theiner katonai szakértő szerint a fegyvergyártásra állami forrásokat kellene adni, a kormánynak fegyver és hajógyárak építését kellene finanszíroznia.

A Bundeswehrnek katonákra is szüksége van

Nem csak fegyverből, de emberből is hiány van Carlo Masala katonai szakértő szerint. Az új koalíció tervei azonban, hogy a Bundeswehrt vonzóbbá tegyék a fiatalok számára, nem elegendők. A német hadsereg nyolc és fél dandárja még az ország védelmére sem elegendő, miközben az ukrán hadsereg 132, a lengyel pedig 24 dandárból áll. 

A Bundeswehr jelenleg 182 ezer katonát számlál, amivel a hatodik legnagyobb Európában. A NATO is a német hadsereg létszámának növelését várja, 2030-ra 260 ezer fősre kellene bővülnie. A német tartalékosok szövetségének vezetője, Patrick Sensburg a sorozás újbóli bevezetését sürgeti, míg Claudia Major biztonsági szakértő szerint először az alapvető kérdéseket kellene tisztázni. Ilyenek például, hogy amikor a politikusok Európa legerősebb hadseregéről beszélnek, akkor abba Ukrajna (jelenleg 900 ezer fő) vagy Törökország (355 ezer fő) is beleszámít-e.