Megugrott a német védelmi ipari cégek árfolyama, Berlin Európa legerősebb hadseregét állítaná fel
Megugrott csütörtök délután a német védelmi cégek részvényárfolyama, miután az új berlini vezetés több tagja is úgy nyilatkozott, hogy Donald Trump amerikai elnök, illetve a washingtoni kormányzat követelését elfogadva, akár a GDP 5 százalékára is emelhetik a legnagyobb európai gazdaság éves védelmi kiadásait.
Nagy fröccsöt kaphatnak a német védelmi ipar cégei
A Rheinmetall kurzusa 4 százalékkal, 1655 euróra, a Hensoldté 6,7 százalékkal, 70,7 euróra, míg a Renké 3,8 százalékkal, 54,8 euróra drágult arra a hírre, hogy először Johann Wadephul, az új berlini külügyminiszter, majd Markus Söder a koalíciós CSU (Keresztényszociális Unió) elnöke is támogatólag nyilatkozott az amerikai kérésről.
Németország készen áll és képes teljesíteni a NATO-tagságból fakadó kötelezettségeit, Donald Trump 5 százalékot kért, és mi követjük őt ebben
– mondta Wadephul csütörtökön a NATO külügyminisztereinek a törökországi Antalyában tartott találkozóján.
Söder pedig – aki nem mellesleg bajor miniszterelnök is – a védelmi ipar képviselőivel folytatott müncheni megbeszélése után csatlakozott a szövetségi miniszterhez:
A GDP 3,5 százalékát mindenképpen befektetjük, esetleg kiegészítéssel akár 5 százalékig is felmehetünk. Ez évente legalább 150 milliárd eurót jelent.
Újságírói kérdésre hozzátette, hogy szerinte a NATO végül 3,5 százaléknál állapodik meg, hiszen Washington sem fektet be 5 százalékot.
„Szerintem ez megvalósítható, ez elérhető, és ezt trükkök nélkül, tisztán kell megtennünk.”
Friedrich Merz Európa legerősebb hadseregét hozná létre
A két politikus kijelentései jól rímelnek Friedrich Merz kancellár szerdai parlamenti beiktatási beszédére, melyben hangsúlyozta, hogy
kormánya legfőbb prioritása Európa legerősebb hagyományos hadseregének a létrehozása.
A konzervatív vezető több százmilliárd eurót kíván hitelből a honvédelemre fordítani, mivel az évtizedes alulfinanszírozás után az Oroszországból érkező növekvő fenyegetéstől való elrettentésre és egyúttal korszerűsítésre is törekszik.
Az 5 százalékos kiadási szint – melyet még az Egyesült Államok sem teljesít – hatalmas ugrást jelentene a jelenlegi 2 százalék feletti mértékhez képest.
A júniusi NATO-csúcs előtt Mark Rutte, a szervezet főtitkára azt javasolta, hogy a szövetségesek 2032-ig a GDP 3,5 százalékát fordítsák az alapvető védelmi kiadásokra, és további 1,5 százalékot a védelemmel kapcsolatos területekre.
Tavaly Németország 52 milliárd eurót költött védelemre a költségvetéséből, amihez még hozzátettek 20 milliárd eurót az Olaf Scholz volt kancellár által 2022-ben létrehozott különalapból, hogy elérjék a NATO 2 százalékos célját.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.