Az embercsempészek új módszerrel próbálkoznak a határ közelében
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA nyugat-balkáni migrációs útvonalon tapasztalható visszaesés ellenére a szerb–magyar határon továbbra is tömegesen próbálkoznak átkeléssel az illegális bevándorlók – írja a Magyar Nemzet.
A Migrációkutató Intézet elemzése szerint a bevándorlók rejtőzködve, kis létszámú csoportokban közlekednek, miközben az embercsempész-hálózatok is újraéledtek a térségben.
A beszámoló szerint jelentősen megnehezült az illegális határátlépés a szerb–magyar országhatáron, felértékelődtek a nyugat-balkáni főcsapáson fellelhető útvonalak.
Szerbiából az északi irányvonal helyett egyre inkább nyugati irányba, Bosznia-Hercegovinán keresztül próbálnak a bevándorlók bejutni az Migrációkutató Intézet területére.
Jellemzően a Szerbiát Bosznia-Hercegovinától elválasztó, vízállástól függően akár átgázolható Drina határfolyón kelnek át, majd Horvátországot átszelve, szinte kivétel nélkül Szlovénián keresztül folytatják útjukat Ausztriába vagy Olaszországba.
A Migrációkutató Intézet most azt írja: a nyugat-balkáni útvonalon tapasztalt általános visszaesés ellenére az illegális bevándorlók schengeni övezetbe történő belépése − vagy legalábbis annak kísérlete − a szerb−magyar országhatáron továbbra is napi szintű.
A 2015-ös migrációs válság kezdete óta a régió eseményeit szorosan nyomon követi egy szabadkai magyar újságíró, akinek legfrissebb beszámolója szerint csupán elvétve lehet látni migránsokat Szabadkán vagy más, a határsáv szerb oldalán található településeken. Tapasztalatai alapján az irreguláris bevándorlókat ma már jellemzően Belgrádból vagy Szerbia délebbi részeiből szállítják közvetlenül a határtérségbe.
A helyi erdész, aki a szerb–magyar határ menti erdősávban dolgozik – egy olyan övezetben, amely rendszeresen érintett illegális határátlépési kísérletekben – ugyanakkor továbbra is jelentős illegális migrációról és az embercsempészek jelenlétéről számolt be.
Június elején három különálló embercsempészcsoport jelenlétét észlelte az erdőben.
A határerdő középső részén a „313-asok” tevékenykednek, míg a Tőzegbánya nevű, elhagyatott bányaterület környékét egy másik csoport használja. Ettől nyugatabbra, a szerb–magyar határ szerb oldalán marokkói migránsok vertek tábort. Június közepén az erdész fokozott migrációs aktivitást tapasztalt, valamint egy kisebb tűzeset is történt, feltehetően az ott hagyott parázs miatt, amelyet a szél felélesztett.
