Antibiotikumok, gombaellenes szerek, szívgyógyszerek, vízhajtók, cukorbetegség elleni készítmények, fájdalomcsillapítók és pszichiátriai szerek – ezek mind olyan gyógyszercsoportok, amelyeknek a használata nyáron fokozott figyelmet igényel, mert fényérzékenységi reakciót válhatnak ki.
A fényérzékenységen belül a fototoxicitás felelős az esetek nagyobb részéért – mondta dr. Sebők Szilvia. Ez akkor alakul ki, amikor a gyógyszer vagy annak bomlásterméke megjelenik a bőr sejtjeiben, és UV-fény hatására a bőr olyan lesz, mintha leégett volna: ég, szúr, fáj, akár fel is hólyagosodhat. Ezek a reakciók nem egyén-, sokkal inkább dózisfüggők, vagyis minél többet szed valaki az adott gyógyszerből, és
minél több napfény éri a bőrét, annál nagyobb az esélye a fototoxicitásra.
A tünetek percekkel, de akár órákkal a napozás után is jelentkezhetnek a napnak kitett bőrfelületeken.
A fotoallergia esetében nem kémiai, hanem immunreakcióról van szó: ami nem dózisfüggő, a bőrben a napfény hatására átalakuló gyógyszer idegen anyagként beindítja a szervezet védekezőrendszerét ekcémaszerű, viszkető bőrtüneteket okozva. Az ilyen tünet napokkal a napozás után, a ruhával fedett területeken is megjelenhet.
A főgyógyszerész hozzátette: mindkét esetre igaz, hogy
a panaszok a szemet sem kímélik: égő, irritált, gyulladt szem is lehet a következmény.
A visszatérő fényérzékenységi reakciók hosszú távon növelhetik a bőrrák kockázatát, ezért a megelőzés kulcsfontosságú – hangsúlyozza a mesteroktató.
Aki fényérzékenyítő készítményt szed, viseljen minél nagyobb bőrfelületet elfedő, könnyű ruhát, használjon rendszeresen fényvédőt. A kezelőorvossal egyeztetve, amennyiben lehetőség van rá, válasszon alternatív gyógyszert, vagy csökkentse a dózisát, illetve inkább este vegye be a gyógyszert – mindez segíthet elkerülni a kellemetlen tüneteket.
A fényérzékenység lehetősége miatt azonban egy készítményt sem szabad elhagyni vagy az adagolását csökkenteni a nélkül, hogy erről a beteg az orvosával konzultálna, ez ugyanis néhány esetben egészségkárosodáshoz vezethet – mondta a főgyógyszerész.
Dr. Sebők Szilvia arra is felhívta a figyelmet, hogy egyes antidepresszánsok fokozhatják az izzadást, ami könnyen kiszáradáshoz vezethet, és ezen belül vannak, amelyek megzavarhatják a szervezet hőszabályozását is. Nyáron a vízhajtókat is körültekintően kell szedni, mert a fokozott vizeletürítés még több folyadékot von el a szervezettől, és a hőségben gyorsabban alakulhat ki dehidratáció, szédülés, ájulás vagy akár súlyos elektrolitzavar – figyelmeztet a főgyógyszerész.
Egyes szívgyógyszerek (például béta-blokkolók) ronthatják a test természetes hűtési mechanizmusát, a meleg pedig a szívet is jobban megterheli. A különböző gyógyszerek hatásai össze is adódhatnak, ezért többféle tünet is jelentkezhet egyszerre, amit a kánikula tovább súlyosbíthat.
Időseknél, akik jellemzően többféle készítményt is szednek egyszerre, a kockázat még nagyobb: náluk gyakoribb a fényérzékenység, a kiszáradás és a hőártalom. Dr. Sebők Szilvia szerint fontos felismerni a veszélyt jelző körülményeket: súlyos napégés vagy egyéb bőrtünet gyógyszer szedése mellett, hányás és szédülés vízhajtó mellett azonnali orvosi ellátást igényel.
A nyári időszakban különösen fontos figyelni a gyógyszerek helyes tárolására.
A hűtést igénylő készítményeknél (egyes inzulinok, biológiai készítmények, vakcinák stb.) már az is csökkentheti a hatást, ha egy időre kint felejtjük a hűtőszekrényből.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.