Budapesten is tüntettek a gazdák Brüsszel agrárpolitikája ellen
Nem engedjük, hogy rólunk nélkülünk döntsenek – nyilvánították ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége által szervezett budapesti demonstráció szónokai, az Európai Bizottság új közös agrárpolitikával kapcsolatos tervei ellen tiltakozva. A demonstrációra az összes magyarországi vármegyéből érkeztek agrártermelők.
Az Európai Bizottság kiszivárgott tervezete, amely a 2027 utáni közös agrárpolitikáról szól, elvonja a forrásokat, ezzel tönkreteszi a vidéket, odaadja piacainkat, és veszélyezteti a családjainkat kétséges eredetű élelmiszerekkel – mondta felszólalásában Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke. Az elégedetlenséget jól mutatja, hogy ma nemcsak Budapesten, hanem Brüsszelben is tüntetnek a gazdák, mert ez egy olyan ügy, az első olyan ügy, amely Európa gazdatársadalmát összekovácsolta. Nem fogunk megállni addig, míg nem tudjuk biztonságban a saját és gyermekeink jövőjét – nyomatékosította.
A tét nagy, 160 ezer gazdálkodótól akarják elvenni a területalapú támogatást – jelezte az egyik legfőbb kifogásukat.
Pedig ez nem ajándékpénz, cserébe megtanultunk fegyelmezetten, szigorú szabályok szerint gazdálkodni
– nyomatékosította. Ebből a pénzből lehet biztosítani a megélhetést, a gazdaság működését, a vetőmagot, a betakarítást és a következő évre való felkészülést, valamint a bérleti díjakat – sorolta.
Veszélyben a vidéki életforma
Minden ötödik európai ember vidéken él és dolgozik, és ha elveszik a vidékfejlesztési forrásokat, ők hogyan fognak megmaradni, hogyan fog fejlődni a vidék – vetette fel, hozzátéve, hogy az élelmiszer önrendelkezésünk részét képezi. A NAK-elnök megjegyezte, hogy a magyar kormány a gazdatársadalom mellett áll, amit mutat, hogy az uniós forrásokat a maximális, 80 százalékos mértékben egészíti ki, vagyis minden támogatásként kifizetett 10 forintból 8 forintot a költségvetés áll.
Történelmi tapasztalataik vannak arról, hogyan lehet a mézesmadzagot elhúzni az emberek kor előtt, majd utána rájövünk, hogy már megint csendben, lopakodó jogalkotással az történik, amit az Európai Bizottság akar, és ami nem jó a gazdáknak – mondta Jakab István, a Magosz elnöke. Most is úgy dolgoznak, hogy az utolsó pillanatig nem osztják meg az információkat, úgy kell kilopni azokat, hogy végre tudjuk, hogy mit akarnak rólunk dönteni. Most is aktuális – emlékeztetett –, amit 2005-ben a gazdatüntetésen mondtak:
rólunk nélkülünk döntés ne szülessen!
Ezt üzenjük most is Brüsszelbe – nyomatékosította.
Az Európai Bizottság kiszivárgott tervezetéből jól látszik, hogy meg akarják valósítani a Peter Strohschneider, egy a középkorral foglalkozó történész által vezetett munkacsoport által kidolgozott korábbi terveket, amelyeket a zöldlobbi befolyása hat át – mondta. A Magosz-elnök szerint ezek mögött pedig az áll, hogy finanszírozni kell Ukrajna háborúját, hogy majd az Ukrajnában nagy területeket szerzett befektetők az ukránok csatlakozásával már uniós gazdaságokat tudjanak működtetni.
Gazdatüntetés Budapesten: elkezdődött a lázadás az Európai Bizottság terve ellen
Fotó: Havran Zoltán
1/9
Gazdatüntetés Budapesten: elkezdődött a lázadás az Európai Bizottság terve ellen
A Magosz és a NAK kedden este hívta össze a tiltakozókat, míg az európai gazdálkodókat és szövetkezeteiket képviselő Copa-Cogeca – amelynek a NAK is tagja – még a múlt héten jelezte, hogy „szimbolikus megmozdulást” tart Brüsszelben, egyebek mellett az Európai Bizottság épülete előtt. A cél Brüsszelben is a közös agrárpolitika védelme, annak hangsúlyozásával, hogy
Európa élelmezésbiztonsága nem tartható fenn az uniós mezőgazdasági ágazat biztosítása nélkül.
A bizottságtól korábban a KAP-pal kapcsolatban érkező információk alapján érzékelhető volt, hogy a testület az unós agrártermelők számára kedvezőtlen változásokat fontolgat, tegnap azonban kiszivárgott egy dokumentum, amelyből egyértelművé vált, hogy Brüsszel a területalapú támogatások megnyirbálását tervezi , és a az eddigi területalapú szemléletet jövedelemalapú szemlélet váltaná fel. A javaslatcsomagból kiderült egyebek mellett az is, hogy a területalapú támogatás már 20 ezer euró felett fokozatosan csökkenne, sávosan, 25–75 százalékkal, és 100 ezer euróban maximálnák.
Bajok a közös agrárpolitika körüli tervekkel
Nagy István agrárminiszter is reagált a tervekre, és arról beszélt, hogy az agrárforrásokat is egy nagy közös alapba tennék a többi uniós forrással együtt, ami maga után vonja a KAP évtizedek óta meglévő és jól működő kétpilléres szerkezetének megszűnését. A Politico értelmezésében a tervezet elfogadása azt is maga után vonná, hogy az agrárköltségvetéssel kapcsolatos brüsszeli viták kihelyeződnének a tagállamokhoz, és mivel
a mezőgazdasági alapokat egy nagyobb nemzeti kasszába olvasztják, fennáll a veszélye annak, hogy az agrárforrások elvesznek a többi minisztériummal szemben, amelyek ugyanazért a pénzért küzdenek.
A Magosz és az agrárkamara egyébként nem először tiltakozik az uniós agrártámogatások átalakításának tervei ellen. Április elején egy brüsszeli sajtótájékoztató keretében arról számoltak be, hogy az „El a kezekkel az agrártámogatásoktól!” címmel indított petíciójukat több mint negyedmillióan írták alá. Az online petícióban a területalapú támogatások fenntartását követelték, és kifejezték azt is, hogy ellenzik Ukrajna uniós csatlakozását. Jakab István Magosz-elnök akkor arról beszélt, hogy Brüsszel az agrártámogatások átalakítását úgy tervezi, hogy az eddig kiszámíthatóan rendelkezésre álló forrásokat más csatornákra terelje, és egyebek Ukrajna támogatására használja fel.
