Orbán Viktor kifakadt a Facebookon: "Aki ilyet tesz, annak felelnie kell" – ki fog derülni, hová vezetnek a szálak

Magyarországon mindenki ott tüntet, ahol akar – írja a kormányfő a Facebookon. Szerinte össze lehet jönni, lehet tiltakozni. Ugyanakkor egy szerzetest szidalmazni a templom kapujában, amiért az harangozni merészel, az nem tüntetés. Az inkább szégyen. „Aki ilyet tesz, aki másokat erre biztat, az pedig nem a falu bolondja, szimplán gonosz ember. Lelke rajta.”

Ezzel a magyar miniszterelnök arra az esetre utalt, amikor Hadházy Ákos tüntetésén a résztvevők és maga a politikus is egy szerzetessel bonyolódott vitába, mivel a közeli templomban a tüntetés ideje alatt harangoztak.

De Orbán Viktor a Szőlő utcai zavaros esetre is kitért friss bejegyzésében. „Magyarországon mindenki azt mond, amit akar. Bárki elmondhatja a véleményét. De közszereplőket teljesen alaptalan és hamis vádakkal, ócska hazugságokkal és sötét sejtetésekkel besározni, az nem véleménynyilvánítás. Az inkább rágalmazás. Igazi komcsi tempó.”

– zárta posztját.

Szőlő utcai javítóintézet: ez az Igazságügyi Minisztérium jelentése

Tuzson Bence igazságügy-miniszter szerdán közzétette az eset kapcsán készült kormányzati jelentést. Ez alapján azt hangsúlyozta: a Szőlő utcai javítóintézet vezetőjével szemben büntetőeljárás folyik, amelyben – az eddigi adatok alapján – sem fiatalkorú, sem politikus nem érintett, sem elkövetőként, sem sértettként.

A javítóintézet vezetőjével szemben azért indult eljárás, mert az intézetben több nagykorú, huszonéves nőt alkalmazott, akik a tudtával vagy az ő szervezésében prostitúciót folytattak, amiből az igazgató anyagi hasznot húzott. Rámutattak, a vezetővel kapcsolatos ügy alapjául egy átfogó, a bűncselekmény alapos gyanúját felvető, titkos információgyűjtést is magában foglaló eljárás szolgált.

A jelentés szerint a büntetőüggyel kapcsolatban megjelent állítások időrendje, a megszólalók személye alapján alappal feltételezhető, hogy egy összehangolt, előre megtervezett, ténybeli alapokat nélkülöző kampány zajlik, amelynek célja a kormány cselekvőképességének korlátozása.

A dokumentum szerint a folyamatban lévő büntetőeljárásban tanúként hallgatták meg Kuslits Gábort és Káncz Csabát, aki korábban a javítóintézet igazgatójának politikai kapcsolatairól posztolt.

Kuslits Gábor tanúkénti meghallgatásán a korábban adott interjújában megfogalmazott állításokkal kapcsolatban kifejtette, hogy a sajtóban megjelent politikusok nevét ő sehol és semmikor nem mondta. „Elmondása szerint az állítását szóbeszédre alapozta.”

Azt is írják, hogy Káncz Csaba tanúkihallgatásakor azt állította, konkrét bizonyítékokkal nem rendelkezik. Arról, honnan van információja, azt válaszolta, hogy „egy országosan ismert, befolyásos politikai család befolyásos tagja” mondta ezt neki. Káncz Csaba arra hivatkozva, hogy a Privátbankár újságírója, a nevet nem volt hajlandó elmondani. „Tette ezt annak ellenére, hogy Facebook-bejegyzését nyilvánvalóan nem újságírói minőségében, hanem magánszemélyként tette” – áll a minisztériumi vizsgálati jelentésben.

A dokumentumban arról is írnak, Káncz Csaba 1998 és 2008 között az Egyesült Királyság budapesti nagykövetségének gazdasági tanácsosa volt. Vizsgálata során felmerült, hogy „a szövetségi rendszerhez köthető, ellenérdekelt (brit) titkosszolgálat hírszerző tevékenységét támogatja”.

A férfihoz köthető bankszámla vizsgálatakor az is kiderült: 2012 és 2016 között 12-szer történt különböző összegű utalás a brit hírszerző szolgálat (MI6) volt munkatársai által alapított, üzleti hírszerzéssel foglalkozó vállalkozás részéről.

Rögzítették, a kormánytagok és a kormánypártok feljelentést tettek és tesznek, valamint minden rágalmazóval szemben jogi eljárást indítanak. Hozzátették, a vizsgálat folytatódik a kormánnyal szembeni szervezett, összehangolt akció további összefüggéseinek feltárása érdekében.