Amerikai ítélet Budapestről: példátlan, ami a magyar fővárossal történt, még Bukarest is veri – ezért került valójában bóvliba
A Moody’s Budapestet érintő döntése nem pusztán egy városi hitelminősítés romlásáról szól, hanem arról is, hogyan értékeli a piac a régió fővárosainak pénzügyi működését. Miközben a magyar főváros megítélése látványosan romlott, a szomszédos országok fővárosai többségében idén elkerülték a hasonló léptékű leminősítést.
A Budapestet érintő döntés központi eleme nem a város gazdasági súlya, hanem a likviditás és a finanszírozási kiszámíthatóság kérdése. A Moody’s értelmezésében a főváros rövid távú pénzügyi mozgástere szűk, miközben a bevételek időzítése és jogi környezete bizonytalan, ami közvetlen kockázatot jelent a kötelezettségek teljesítésére.
Budapest: nem potenciál-, hanem finanszírozási probléma
A hitelminősítői logika szerint Budapest nem azért került kedvezőtlenebb kategóriába, mert gyenge lenne a gazdasági bázisa. Épp ellenkezőleg: a probléma az, hogy a város működése erősen függ a központi költségvetési döntésektől, miközben a kiadási oldal rövid távon nehezen igazítható. Ez a feszültség az, amit a piac idén már nem hagyott figyelmen kívül.
Fontos különbség, hogy a döntés nem az ország egészének megítélését érintette, hanem kifejezetten a fővárosi pénzügyeket.
Ez összhangban van a hitelminősítők idei gyakorlatával: egyre élesebben választják el az állami és az önkormányzati kockázatokat.
A szomszédos fővárosoknál kisebb a kockázat
A régió más fővárosai ezzel szemben idén jellemzően megőrizték hitelminősítésüket, még akkor is, ha
fiskális kihívásokkal küzdenek.
Bécs esetében a piac a stabil intézményi hátteret és a konfliktusmentes állam-város finanszírozási modellt árazza. A város pénzügyi mozgástere kiszámítható, ami alacsonyan tartja a kockázati prémiumot.
- Pozsony
- és Prága
a köztes kategóriát képviselik: nem kiemelkedően erős, de stabil finanszírozási rendszerrel működnek. A városi bevételek és az állami források kapcsolata szabályozottabb, kevésbé politikailag terhelt, ami csökkenti a rövid távú likviditási kockázatot.
Bukarest esete árnyaltabb.
A város megítélése még befektetésre ajánlott szinten maradt, de a hitelminősítők már jelzik a fiskális kockázatokat. Itt a piac egyelőre kivár: a pénzügyi rendszer működik, de a trendek nem egyértelműen kedvezők.
A kisebb fővárosok – például Ljubljana vagy Zágráb – esetében a méret is védelmet jelent. A kisebb költségvetés és az alacsonyabb adósságállomány csökkenti a rendszerkockázatot, így ezek a városok idén nem kerültek a hitelminősítők célkeresztjébe.
Súlyos ítéletet mondott a nagy amerikai hitelminősítő Budapestről: bekövetkezett a lehető legrosszabb – bóvlikategóriában a magyar főváros
A befektetési szint alá minősítette Budapest besorolását a Moody’s. Az intézkedéshez fűzött indoklás szerint Budapest likviditási pozíciója aggályokat vet fel azzal kapcsolatban, hogy a városnak lesz-e kapacitása kötelezettségeinek maradéktalan törlesztésére az előírt december 31-i időpontig.
Ezt üzeni a döntés Budapestről
A Moody’s döntése és a szomszédos fővárosok idei megítélése együtt azt mutatja, hogy
a hitelminősítők ma elsősorban a rövid távú pénzügyi működőképességet árazzák.
Nem a növekedési potenciál, nem a beruházási tervek, hanem a likviditás, a bevételek kiszámíthatósága és az intézményi stabilitás számít. Ebben a mezőnyben Budapest nem lefelé lóg ki, hanem oldalirányban: gazdasági súlya megvan, a finanszírozási modellje viszont kockázatosabbnak tűnik, mint több szomszédos fővárosé. Ez a különbség lett idén a döntő tényező.
A sokkoló döntésről azonnal megszólalt Karácsony Gergely is
„Az uzsorakormány bóvliba lökte a nemzet fővárosát. Ezt nem fogják megúszni” – fogalmazott Karácsony Gergely a Facebookon.
A főpolgármester közölte: a nemzetközi hitelminősítő döntése Budapest leminősítéséről a kormány sarcpolitikájának következménye. Megfogalmazása szerint a Budapest-ellenes politika nem több, mint károkozás, a károkat a főváros leminősítése után alighanem az ország is, annak minden polgára elszenvedheti.
A leminősítés nyilvánvaló oka, hogy a pénzpiacok is a kormány és a főváros közötti észszerű pénzügyi megállapodásra számítottak,
„ám erre a kormány minden jelzés ellenére is képtelennek bizonyult” – írta Karácsony Gergely.
Szerinte a leminősítésnek három oka van:
- A kormány a 20-szorosára emelt sarccal több pénzt von el Budapesttől, mint amennyi támogatást ad, és Budapest, más önkormányzatoktól eltérően, a hitelfelvételhez sem kapott engedélyt a kormánytól.
- A második ok, hogy a kormány a mai napig nem fizette meg az adósságát Budapestnek, amire törvény kötelezi. Ezt okkal tekinti súlyos kockázatnak a hitelminősítő.
- Harmadik: Budapest a kormány miatt nem jut hozzá a fejlesztésekhez szükséges uniós forrásokhoz.
Karácsony Gergely azt írta, hogy egy olyan kormány akarta kioktatni Budapestet, amely eladósította az országot, amelynek romokban a költségvetése. A főváros gazdálkodásáról ehhez képest a Moody’s is megállapította: „A minősítések ugyanakkor figyelembe veszik Budapest mérsékelt és csökkenő adósságszintjét, valamint stabil működési teljesítményét.”
Az állam segítő kezet nyújtana a fővárosnak
Korábban Nagy Márton egyértelműen üzent Karácsony Gergelynek. A gazdasági miniszter közlése szerint az elmúlt időszakban duplájára nőtt a főváros iparűzésiadó-bevétele. A posztban az olvasható, hogy
a szolidaritási hozzájárulás 10 milliárdról 89 milliárd forintra emelkedett, miközben a működési támogatás 26 milliárdról 43,5 milliárd forint felé nőtt.
„Ha mindent összevetek, 2025-ben az ön zsebében 93 milliárddal több van, mint 2019-ben volt” – írta Nagy Márton. Hozzátette: a kormány álláspontja változatlan, ha a fővárosnak szüksége van a kormány segítségére, akkor állnak a rendelkezésére.
A főváros pénzügyi helyzete hosszú ideje romlik. A likviditási gondok már tavasszal megjelentek, majd őszre vált világossá, hogy a bevételek és a kötelezettségek nem tarthatók egyensúlyban. A jogszabályok szerint ilyen helyzetben a városvezetésnek hivatalosan is rögzítenie kell a fizetésképtelenség veszélyét – ez az a lépés, amely nélkül a kormány nem tárgyal érdemi mentőcsomagról.
A miniszterelnök is beszélt már a főváros küszködéséről
Orbán Viktor korábban úgy fogalmazott, hogy Budapest pénzügyi helyzete valójában nem tükröződik a nyilvános számokban. „Egyelőre intézik okosban ezt a helyzetet, de így azért nehéz. Valójában tele van pénzzel a főváros” – mondta a miniszterelnök.
A kormányfő az ATV-ben azt mondta, az a kifogás, hogy a kormány nem ad pénzt a fővárosnak, silány érvelés. „Tessék jól kormányozni, rengeteg vagyona van a fővárosnak, tessék rendesen működtetni.”
Ha nem tudják megoldani, akkor a kormány segíteni fog
– hangsúlyozta. Később kiderült, hogy a segítség kölcsön formájában tudna megvalósulni.
