Súlyos a helyzet a Balatonnál, tömegével pusztulnak az őshonos halak: az alacsony vízállást okolják - most kiderült, sokkal nagyobb a baj
Rendszerszintű problémára figyelmeztetnek a HUN-REN balatoni kutatói a téli halpusztulások kapcsán: a part menti beépítések és a klímaváltozás egyre súlyosabb oxigénhiányt okoz a magyar tengeren, és akár a tó teljes ökoszisztémája összedőlhet, ha nem érkezik sürgős megoldás a problémákra.
Ahogy beköszönt a tél, újra előtérbe kerülnek a Balaton déli partján tapasztalható téli halpusztulások a kikötők környékén. A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet szerint a jelenség nem egy-egy kikötőre vagy beruházásra korlátozódik, hanem egy komplex, rendszerszintű ökológiai probléma eredménye, amelyet a klímaváltozás és az elmúlt évek intenzív part menti beépítései egyaránt előidéznek.
Egyre több oka van a téli halpusztulásnak
A klímaváltozás hatására a Balaton telei egyre gyakrabban jégmentesek, miközben a tó továbbra is sekély és szélnek kitett marad. A nyílt vízen erős hullámzás és folyamatos vízmozgás jellemző, ami a téli időszakban alig táplálkozó halak számára jelentős energiaveszteséget okoz. A halak ezért a védett, nyugodt öblözetekbe húzódnak, amelyek a déli parton kialakított, mélyített kikötőkben találhatók.
Ezekben a zárt medencékben azonban a vízcsere korlátozott. A halak nagy sűrűsége, az üledék oxigénfogyasztása és az algák alacsony téli oxigéntermelése együtt akut oxigénhiányhoz vezethet, ami gyors, tömeges halpusztulást idézhet elő – akár külső hatás nélkül is. Az északi part mélyebb vizei és átfolyós kikötői megoldásai ezzel szemben csökkentik az oxigénhiány kockázatát.
A leginkább érintett halfajok az őshonos, biomassza szempontjából kulcsfontosságú keszegfélék, például a dévérkeszeg, karikakeszeg, bodorka, valamint a küsz és süllő.
Ezek a fajok a tó ökoszisztémájában alapvető szerepet játszanak, és meghatározók a halgazdálkodás és a horgászat szempontjából is.
A HUN-REN szakértői kiemelik, hogy a kárókatonák jelenléte csak súlyosbító tényező: a halrajokat tömörítheti, de nem az elsődleges ok. A valódi megoldás a kikötők átjárhatóságának és vízáramlásának javítása, a komplex vízélettani szempontokat figyelembe vevő tervezés és a klímaváltozás hatásainak integrálása. A vízszintingadozás nincs közvetlen összefüggésben a halpusztulásokkal; a probléma hosszú távú kockázata a partbeépítés és a megváltozott téli áramlások kombinációjából fakad.
A Balaton déli partján tapasztalt téli halpusztulások rendszerszintű ökológiai kockázatot jelentenek. A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet célja, hogy tudományos alapokon tájékoztassa a közvéleményt, és elősegítse a fenntartható, hosszú távú megoldások kialakítását.
A parajdi katasztrófa utóhatása: ömlik a sós víz a Tisza felé
Súlyos ökológiai katasztrófa alakult ki a Kis- és Nagy-Küküllő térségében a parajdi sóbányában megnövekedett sókoncentráció következtében. Tömeges halpusztulás kezdődött, amely a folyó teljes ökoszisztémáját fenyegeti, a szennyezés pedig a Tisza felé tart, és akár a tiszavirágzást is veszélybe sodorhatja.
