Téli romboló érkezett a Balatonra – egyelőre a dokkban pihen, de felkészülten várja a jégtáblákat
Az idilli téli Balaton is rejt gondokat, veszélyeket, a szakembereknek bőven akad munkájuk, ha a tó befagy, igaz, ez egyre ritkábban fordul elő. A vastag, mozgó jégtáblák tetemes károkat okozhatnak a kikötőkben, a part menti létesítményekben és a vízügyi műtárgyakban. Ezért kell olykor bevetni a balatoni jégtörőt – írja a Sonline.
A Vízvédelem nevű géphajó az Országos Jégtörő Flotta egyetlen balatoni tagja,
a hajó Balatonkilitiben töltötte az elmúlt heteket, ahol átfogó felújításon esett át, majd a Sión keresztül tért vissza Siófokra és a Balatonra.
A vízügy információja szerint a ehhez szükséges vízeresztés a csatornában elenyésző mértékű volt, a Balaton vízszintjét és élővilágát gyakorlatilag nem érintette.
Kevesen tudják, de a balatoni jégtörő nem új jövevény: a Vízvédelem hajója 1984-ben épült a tiszalöki hajógyárban. Eredetileg vontató- és laborhajóként szolgált, hosszú éveken át innen végezték a Balaton vízminta-vételezését, és ez a hajó vontatta a vízügy úszó munkagépeit, uszályait is.
Most is alapos karbantartáson esett át: homokszórásos tisztítást kapott, majd korszerű festékrendszerrel vonták be a testét. Kicserélték az elhasználódott Kort-gyűrűket, javították a lemezelést, felújították a propellereket, a kormány- és meghajtótengelyeket, valamint azok csapágyazását. A géphajó 2018-ban új Doosan motorokat kapott.
Nem egyszerű a hajó indítása
A balatoni jégtörő bevetése nem automatikus. Az időjárási körülmények folyamatos figyelése után a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság tesz javaslatot, a végső döntést pedig az Országos Vízügyi Irányító Törzs hozza meg.
A hajó körülbelül 20-22 centiméter vastag jeget képes feltörni,
de a tényleges teljesítmény nagyban függ a jég állapotától is.
Bár az elmúlt évek enyhe telei miatt ritkábban volt szükség rá, a hajó nem dísznek van a Balatonon.
Legutóbb 2017 januárjában vetették be éles helyzetben, akkor kikötői jégtörési feladatokat látott el.
A környezetvédelem ilyenkor kiemelt szempont: a munkák 2,5 méter mély vízben zajlanak, ahol a vermelő halakat nem zavarják, a még aktív halállomány pedig oxigéndús vízhez jut, ami kifejezetten kedvező számukra.
A Vízvédelem géphajó kizárólag a Balatonon szolgál négy-öt fős legénységgel. Számukra a tél nem pihenőt jelent: a hajót mindennap, hétvégén és ünnepnapokon is azonnal bevethető állapotban kell tartani. Ha befagy a Balaton, ők azok, akik elsőként indulnak, hogy megelőzzék a jég okozta pusztítást.
A Balaton megmentésére még mindig nem kell vészforgatókönyv
Országszerte 2022 óta folyamatos jelenség a vízhiány. A Balaton különösen érzékenyen reagál a szélsőséges időjárásra, és a szakértők szerint el kell fogadni, hogy a tó pár évtizeden belül meg fog változni.
Az Energiaügyi Minisztérium akkor már kijelentette, hogy „pánikra nincsen ok”, miközben olyan felvételek készültek, hogy már sétálni lehet a Balaton medrében. A napokban a Magyar Tudományos Akadémia konferenciát rendezett Balaton a klímaváltozás tükrében – Viharfellegek a magyar tenger felett? címmel. Az eseményen a sajtó beszámolója szerint elhangzott, hogy a vízszint ingadozására, csökkenésére a társadalomnak is reagálnia kell, méghozzá leginkább azzal, hogy nem esik pánikba tőle.
A Világgazdaságnak korábban Pali Róbert, a Balaton Szövetség elnöke úgy fogalmazott, hogy be kellene fejezni a pánikkeltést. „Ez nem egy rendkívüli helyzet. Fontos lenne, hogy a társadalom értené, hogy ez egy természet által visszatérő jelenség” – jelentette ki.
Az Akadémia konferenciáján elhangzott, hogy
a társadalom ingerküszöbét lejjebb kell vinni a Balaton vízszintjével kapcsolatban, el kell fogadni, hogy ha kevesebb víz van a tóban, az még nem tragédia.
