Megérkezett az ukrán frontra a magyar hadiipar büszkesége, pokoltűzben ég az ukrajnai gáztranzit – a legolvasottabb közéleti cikkek márciusban
Összegyűjtöttük, hogy a Világgazdaság olvasóit mely közéleti cikkek érdekelték a legjobban 2025 márciusában. Íme az öt legolvasottabb írásunk – az orosz–ukrán háború és az ukrán frontról érkező hírek domináltak ezúttal is.
Ukrán front: megérkezett a magyar hadiipar büszkesége, amely felpörgetheti a katonai megrendeléseket
A Rheinmetall leszállította az első KF41 Lynx gyalogsági harcjárművet Ukrajnának. A mértékadó tudósítások szerint egyetlen, Németországban összerakott példány érkezett meg rendeltetési helyére, míg mások arról számoltak be, hogy a tíz darab Hiúz teljes létszámban megérkezett.
Tavaly derült ki, hogy Lynx gyalogsági harcjárműveket kap az ukrán hadsereg: a hírt a Rheinmetall vezérigazgatója, Armin Papperger erősítette meg a Welt am Sonntagnak adott interjújában.
A cégvezér akkor azt ígérte, hogy első körben tíz járművet szállítanak Kijevnek, és várhatóan 2025-ben állhatnak rendszerbe.
Azt fontos hangsúlyozni hogy egy vagy tíz Hiúz nem hoz változást a háborúban. Ha a harci tapasztalatokkal még nem rendelkező páncélos jól szerepel a fronton, az nagyban megkönnyíti az értékesítésüket, ami a zalaegerszegi gyártást is megpörgetheti.
Pokoltűzben ég az ukrajnai gáztranzit vezetéke, nem volt elég leállítani, fel is robbantották
Március 21-én írtuk meg, találat érte Szudzsánál a határkeresztező földgázállomást, amely az Ukrajnán keresztül Európa felé vezető gázvezeték fontos eleme. Az oroszországi Kurszk régióban található állomás közelében az ukrán csapatokra hónapok óta erősödő nyomás helyeződik.
Az Ukrajnán keresztül Európa felé tartó orosz gázszállításokat már az év elejével leállították, mivel Kijev nem hosszabbította meg a tranzitszerződést, ám a vezeték sérülése miatt könnyen lehet, hogy a szállítások újraindulása is lekerül a napirendről.
Szvetlana Petrenko, az orosz nyomozóbizottság képviselője szerint az ukránok szándékosan robbantották fel az állomást, míg az ukrán vezérkar szerint Szudzsát az oroszok ágyúzták, így a gázállomást is ők lőtték ki. Kurszk régióba tavaly nyáron törtek be az ukrán csapatok, ám az utóbbi hetekben a nagyszabású orosz offenzíva fokozatosan szorítja ki onnan őket. Szudzsa városát korábban foglalták vissza az oroszok.
Kiválhat Budapestből egy komplett városrész: megkezdődött a folyamat, ez áll a háttérben
Aláírásgyűjtés volt Óbuda Csúcshegy nevű „városrészében”, amelynek az a célja, hogy kiírhassák a terület Budapestből történő kiválásáról szóló népszavazást – nyilatkozta Hámor Endre, a kezdeményező helyi civil szervezet, a Menedék a Csúcshegy Barátainak Egyesület elnöke.
Akkor úgy kalkulált, hogy nyárra összegyűlhet az itt élő közel ezer ember aláírása azért, hogy kiírhassák a népszavazást.
Az aláírásgyűjtés fő indoka nem tagadottan a nyomásgyakorlás volt, hogy megváltozzanak a körülmények a környéken. A terület vízellátását ugyanis egyetlen kék nyomós kút szolgálja ki, és nincs számukra megfelelően szabályozva a terület.
A Csúcshegy városrész egy nagyjából egy négyzetkilométeres, négyzet alakú, lejtős, lazán nyaralókkal, bungalókkal, kisebb és nagyobb családi házakkal beépített, zártkerti terület Budapest közigazgatási határa mellett. Felülről a Hármashatár-hegy folytatásának számító Csúcs-hegy, az Aranyhegyi-patak völgyében futó vasút és a 10-es főút között.
Schengeni győzelem után amerikai vereség: Romániát kitette a vízummentességi programból az USA
A schengeni határ már nem állítja meg a román állampolgárokat, az Egyesült Államokba azonban továbbra is csak vízummal utazhatnak. Az USA márciusban felfüggesztette Románia részvételét a vízummentességi programban (Visa Waiver Program, VWP) – jelentette az Adevarul.
Pedig már jól alakult. Január 10-én, tehát még az előző, demokrata, Joe Biden vezette amerikai adminisztráció idején jelentette be az Egyesült Államok hivatalosan, hogy Romániát felvették a VWO-be, azzal, hogy a román állampolgárok március 31-től jelentkezhettek a programba (amelynek Magyarország része).
A januári bejelentést – hogy Románia lehet a program 43. résztvevője, és a fekete-tengeri régióból az első – pedig ünnepelte Bukarest. Marcel Ciolacu miniszterelnök például a következő szavakkal:
Ez egy történelmi pillanat, amire tulajdonképpen több mint tizenhat éve vártunk.
Az amerikai kormány felülvizsgálja Románia nemrég történt megjelölését a vízummentességi programban (VWP), hogy biztosítsa a megfelelést a VWP szigorú biztonsági követelményeinek. Az Egyesült Államok felfüggeszti az Utazásengedélyezési Elektronikus Rendszer (ESTA) bevezetését a román állampolgárok számára. A szünet addig marad érvényben, amíg az Egyesült Államok befejezi a felülvizsgálatot. A románoknak, akik rövid távú turisztikai vagy üzleti célból utaznának az Egyesült Államokba, továbbra is a megfelelő nem bevándorló (B) vízumot kell igényelniük az Egyesült Államok követségén vagy konzulátusán.
Scholz is vétóval fenyeget
Olaf Scholz leköszönő német kancellár azt nyilatkozta márciusban, hogy a kezdődő uniós csúcs arról szól, hogy továbbra is biztosítsák Ukrajna támogatását. Scholz ugyanakkor kiemelte az Egyesült Államokkal való jó kapcsolatok fenntartásának fontosságát is.
Scholz közölte, hogy támogatja a leendő kancellár, Friedrich Merz által előterjesztett, a védelmi kiadások növelésére irányuló terveket is, „többek között az alkotmány módosításával”, és szerinte úgy tűnik, hogy ebben a kérdésben egyre nagyobb a belpolitikai konszenzus.
Nagyon fontos biztosítanunk, hogy Ukrajnának ne egy ráerőszakolt békét kelljen elfogadnia, hanem egy tisztességes, igazságos békét, amely garantálja az ország szuverenitását és függetlenségét
– mondta az exkancellár. A tanácskozásra érkezve Ursula von der Leyen „vízválasztó pillanatnak” nevezte Európa számára a tanácskozást. „Európa egyértelmű és valós veszéllyel néz szembe, ezért képesnek kell lennie megvédeni magát” – mondta. Von der Leyen ma hivatalosan is bemutatja az Európai Unió védelmi beruházásainak felpörgetésére irányuló 800 milliárd eurós kezdeményezését a blokk 27 vezetőjének.
