Durvul a helyzet, most van bajban Szerbia: az oroszok nyíltan megüzenték, nélkülük egy lépést sem tehetnek az olajfinomító eladásában – Vucsics rögtön visszaszólt
Szergej Lavrov üzenetét követően a szerb elnök, Alekszandar Vucsics is megismételte, hogy Szerbia nem szándékozik senki tulajdonát elkobozni – közölte a szerb Blic.
Ahogy már sokszor elmondtam, eszünkbe sem jut, hogy bárki tulajdonát elkobozzuk. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy a tőke tulajdonosai továbbra is elégedett tulajdonosok maradjanak. És ha a működés lehetetlenné válik, Szerbia fizetni fog – ahogyan az komoly, tisztességes államokhoz illik.
– közölte, és hangsúlyozta, hogy Szerbia nem fogja hagyni, hogy kulcsfontosságú energia-infrastruktúrája nélkül maradjon.
„Kőolaj, NIS és finomító nélküli Szerbia – ez nem történhet meg. Minden sikert kívánok az orosz félnek, mi mindenben segíteni fogunk, ahogy tudunk. Csak nem hiszem, hogy könnyen meg fogják találni a megoldást” – közölte a szerb elnök.
Lejárt a végső határidő, Szerbia bevállalta az óriási kockázatot – ez a lépés akár teljes összeomlással is végződhet, de lépniük kellett
A NIS szerbiai problémái Amerikában kezdődtek
A szerb elnök hozzátette, hogy a nemzetközi intézmények nagyon kedvezően értékelik Szerbia kilátásait, de most az energiaágazatra kell összpontosítani.
Az IMF és a Világbank előrejelzése szerint az elkövetkező öt évben mi leszünk a régió leggyorsabban növekvő gazdasága. De először meg kell oldanunk az energiaellátás kérdését – utána minden más könnyebb lesz
– zárta a szerb elnök.
Szergej Lavrov, az orosz diplomácia vezetője kijelentette, hogy a NIS vállalattal kapcsolatos tárgyalások folyamatban vannak. „A Szerbia és Oroszország közötti kormányközi megállapodás kimondja, hogy kölcsönös beleegyezés nélkül semmilyen államosítás nem történhet” – mondta az orosz miniszter.
Szerbiát a másodlagos szankciók fenyegetik
Ahogy azt korábban megírtuk, az Egyesült Államok NIS-t érintő szankciói miatt Szerbia pénzügyi rendszerét a másodlagos szankciók veszélye fenyegeti, amelyek érinthetnék a Szerb Nemzeti Bankot, valamint azokat a kereskedelmi bankokat, amelyek kapcsolatban állnak a vállalattal.
A szerb elnöki hivatalban ismét ülést tartanak az energetikai stabilitásért és a nemzetbiztonságért felelős munkacsoportok, ahol további információ várható a NIS-szel kapcsolatos helyzetről.
Alekszandar Vucsics, Szerbia elnöke a múlt héten kijelentette, hogy az ország a hét végéig biztosítja a pénzforgalmat a NIS-szel. Az elnök beszámolója szerint ezután
napról napra mérlegelnek, hogy elkerüljék „a teljes pénzügyi rendszer összeomlását”.
A szerb elnök szerint a másodlagos szankciók az egész szerb pénzügyi rendszert érintenék. „Bármelyik kereskedelmi bankot bármikor megbüntethetik, amiért együttműködik a NIS-szel. A központi bankunk pedig – mivel nem ad ki kötelező utasítást a szankcionált céggel való együttműködés leállítására – bármelyik pillanatban másodlagos szankciókat kaphat. Ez katasztrófa lenne a hitelminősítésünkre és az egész ország pénzügyi rendszerére nézve” – figyelmeztetett.
Az Egyesült Államok a szankciókat amiatt vezette be, mert a Naftna industrija Srbije többségében orosz tulajdonban van, és az USA követeli, hogy az orosz fél teljesen vonuljon ki. A NIS állítása szerint jelenleg zajlanak a tárgyalások a tulajdonosi struktúra módosításáról. Szerbia korábban január 15-ig adott határidőt ennek rendezésére. Ha ez nem történik meg, Szerbia „a lehető legjobb áron” felvásárolná a vállalat orosz tulajdonrészét.
Szerbia az állami kisajátítást el akarja kerülni, kérdés, hogy dönt a Gazprom
Szerbia egyetlen finomítója hamarosan kifogyhat a kőolajból, miután a szankciók – amelyek október 9-én léptek életbe – elvágták a szállítási útvonalát a szomszédos Horvátországon keresztül. Vucsics és Sinisa Mali pénzügyminiszter figyelmeztettek, hogy ez pusztító következményekkel járhat Szerbia gazdaságára és hitelminősítésére.
Egy esetleges állami kivásárlás – az állam jelenleg csaknem 30 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik – nemzetközi finanszírozókkal folytatott tárgyalásokat és akár a költségvetés módosítását is szükségessé tenné a fedezet biztosításához – tette hozzá az elnök, anélkül, hogy konkrét összegeket említett volna. Hangsúlyozta azonban, hogy:
El akarjuk kerülni a kisajátítást, államosítást.
