Sorsdöntő napra virradt Franciaország: elkezdődött a szavazás második fordulója – ma sok minden eldől

Megkezdődött vasárnap Franciaországban a helyhatósági választások második fordulója, amelyet a pártok, a nyilatkozatok szerint, a jövő évi elnökválasztás főpróbájának tekintenek. A helyhatósági választásokon csaknem 49 millió francia és Franciaországban élő európai uniós állampolgár 35 ezer önkormányzat tagjait választja meg a következő hat évre. A települések 93 százalékán már a múlt vasárnapi első fordulóban megválasztották abszolút többséggel a polgármestereket, főként függetleneket.

Második fordulót – amelybe minden olyan jelölt bejutott, aki a szavazatok legalább 10 százalékát begyűjtötte – valamivel több mint 1500 közepes és nagyvárosban rendeznek, 548 választókerületben két, 807-ben három, 169-ben négy, míg 18-ban öt pártlista alapján.

A szavazóhelyiségek reggel 8 órakor nyitottak, a legtöbb választókörzetben este 6 órakor zárnak be, a nagyvárosokban 8 óráig lehet voksolni.

Míg az első fordulóban a felmérések szerint a választók háromnegyede a helyi politikai helyzet alapján szavazott, s a nemzeti és világpolitikai kérdések kevésbé voltak meghatározók, a nagyobb városokban a pártok a második fordulót már a jövő évi elnökválasztás főpróbájának tekintik: 11 párt versenyez egymással.

A felmérések szerint, ha most rendeznék az elnökválasztást, az első fordulót a szuverenista jobboldali Nemzeti Tömörülés jelöltje nyerné. A Marine Le Pen által fémjelzett párt azonban a helyhatósági választások első fordulójában a 35 ezer település közül csak 650-ben, elsősorban közepes és nagyobb városokban indított jelölteket. Közülük korábbi 10 polgármestert újraválasztottak, és további 14 körzetben végeztek a párt jelöltjei az élen az első fordulóban.

A második fordulóban 260 körzetben állított listát a Nemzeti Tömörülés, de szövetségesek nélkül, miután az első forduló estéjén a pártelnök Jordan Bardella által a többi jobboldali pártnak felajánlott együttműködés nem talált visszhangra.

Franciaország második legnagyobb városában, a déli Marseille-ben a Nemzeti Tömörülés jelöltje, Franck Allisio az első fordulóban a hivatalban lévő szocialista polgármesterrel, Benoit Payannal fej fej mellett végzett az élen: pénteken egy közvélemény-kutatás azt jelezte, hogy a második fordulóban a szocialista polgármester 53 százalékos támogatottságra számíthat, míg Franck Allisio 39 százalékkal a második helyre szorul.

Az elemzések szerint ugyanakkor a Nemzeti Tömörülésnek esélye van megszerezni két másik déli város irányítását: a 180 ezer lakosú Toulonét, ahol a párt jelöltje, Laure Lavalette 42 százalékos támogatottsággal végzett az élen az első fordulóban, valamint a 360 ezer lakosú Nizzáét, ahol Éric Ciotti nyerte az első fordulót a település jelenlegi jobboldali polgármestere, Christian Estrosi előtt.

Párizsban – ahol a Nemzeti Tömörülés jelöltje csak 1,8 százalékot ért el, és amely várost negyed évszázada a baloldal irányítja – a felmérések alapján szoros eredmény várható a szocialista és a jobbközép jelölt között.

A szocialista Emmanuel Grégoire – aki a leköszönő polgármester, Anne Hidalgo első helyettese volt – jelentős előnnyel nyerte az első fordulót (38 százalék) a jobbközép Rachida Dati (25 százalék) előtt, aki Nicolas Sarkozy államfő (2007–2012) kormányában az igazságügyi, Emmanuel Macron mandátuma óta pedig a kulturális miniszteri tisztséget töltötte be.

A második fordulóba a fővárosban öt jelölt jutott tovább, de a centrista Pierre-Yves Bournazel és a bevándorlásellenes Visszahódítás nevű párt jelölte, Sarah Knafo is visszalépett Rachida Dati javára, a Nemzeti Tömörülés részéről pedig Marine Le Pen csütörtökön arra szólította fel híveit: „tartóztassák fel” a baloldalt azzal, hogy a jobboldali jelöltre voksolnak.

Közben Emmanuel Grégoire visszautasította a szövetségkötést a radikális baloldali Engedetlen Franciaország harmadik helyen végzett jelöltjével, Sophia Chikirou-val, aki így elindul a második fordulóban.

Több forgatókönyv is elképzelhető a Franciaországban

Az elemzők szerint a teljes jobboldali összefogás és a radikális baloldal közé szorult szocialista Emmanuel Grégoire veresége szimbolikus jelentőségű lenne a főváros, és a jövő évi elnökválasztás szempontjából is. A felmérések alapján a párizsi jelölt helyzete jellemző az egész országra, ahol az első fordulóban a legtöbb szavazatot elért Szocialista Párt nehezen tudja tisztázni viszonyát a radikális baloldali Engedetlen Franciaországgal, amelynek vezetőjét, Jean-Luc Mélenchont több megszólalása miatt antiszemitizmussal vádolják a baloldal vezető politikusai.

Bár Olivier Faure, a Szocialista Párt főtitkára kizárta az országos megállapodást a radikális baloldallal, helyi szinteken a szocialista és a radikális baloldali jelöltek megegyeztek, és több városban is közös listákat állítottak a második fordulóban: a többi között a harmadik és a negyedik legnagyobb városban, a középkeleti Lyonban és a délnyugati Toulouse-ban, valamint a nyugati Nantes-ban is, miközben a baloldalon belül ezek a helyi megállapodások vitákat váltottak ki.

Bár az első fordulóban a radikális baloldali Engedetlen Franciaország és a szuverenista jobboldali Nemzeti Tömörülés jelentősen javította pozícióit, a belügyminisztérium összesített adatai szerint a legtöbb szavazatot (9,2 millió) a Szocialista Párt és szövetségesei kapták, Emmanuel Macron kormánypártja és centrista szövetségesei (5,2 millió) előtt. Harmadik helyen a jobbközép Köztársaságiak állnak (2,8 millió), a Nemzeti Tömörülés (2,1 millió) és az Engedetlen Franciaország (1,3 millió) előtt.