Ennyi volt a NATO-nak, Trumpnak elege lett, megszűnhet az egész: „hatalmas csalódás”
Az Egyesült Államok külügyminisztere, Marco Rubio szerint a washingtoni vezetés felülvizsgálhatja a NATO-val fenntartott kapcsolatát, miután véget ér az amerikai–izraeli–iráni háború. Rubio kiábrándítónak nevezte, hogy a szövetség szerinte nem támogatta kellőképpen az Egyesült Államokat a közel-keleti konfliktusban.
Rubio élesen bírálta azokat a NATO-tagországokat, amelyek megtagadták az amerikai csapatoknak a katonai bázisok használatát. Ez a kritika illeszkedik Donald Trump elnök korábbi kijelentéseihez, aki gyáváknak nevezte a tagállamokat és papírtigrisnek titulálta a NATO-t. „Az elnök és az országunk kénytelen lesz áttekinteni ezt az egészet, amint a művelet véget ér” – mondta Rubio az Al Jazeera televíziónak adott interjúban.
Az Egyesült Államok nélkül nincs NATO
– fogalmazott Rubio, aki szenátorként korábban maga is támogatta a szövetséget. „Egy szövetségnek mindkét félnek előnyösnek kell lennie, nem lehet egyirányú utca. Reméljük, hogy ezt helyre lehet hozni” – tette hozzá.
Rubio szerint a konfliktus lezárulta után lesz idő a NATO-val kapcsolatos kérdések alaposabb megvitatására.
A közel-keleti háború kiélezte a feszültségeket a NATO-n belül
Az Egyesült Államok és Izrael február 28-án indított összehangolt légi csapásokat Irán ellen, amelyek katonai célpontokat, nukleáris létesítményeket és vezetőket vettek célba. Washington és Tel-Aviv a műveletet nem jelezte előre a NATO-szövetségeseknek, ami feszültséget okozott az atlanti szövetségen belül.
Válaszul Irán lezárta a Hormuzi-szorost, ami jelentős áremelkedést okozott az olaj- és gázpiacokon. Az amerikai vezetés ezt követően segítséget kért európai szövetségeseitől a szoros biztosításához és a logisztikai támogatásához.
Több NATO-tagállam azonban elutasította a kérést, mivel nem voltak bevonva a döntéshozatalba, és nem tekintik saját háborújuknak a konfliktust.
Spanyolország miniszterelnöke, Pedro Sánchez az egyik legélesebb európai kritikusa Donald Trumpnak. Sánchez illegálisnak nevezte az Irán elleni amerikai–izraeli háborút, és határozottan elutasította azt a követelést, hogy Spanyolország a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékát fordítsa védelmi kiadásokra.
Trump kereskedelmi szankciókkal fenyegette meg Spanyolországot, valamint Keir Starmer brit miniszterelnökön gúnyolódott. Starmer kezdetben elutasította az amerikai kérést a brit bázisok használatára, de később London korlátozott mértékben engedélyezte.
Hiába ígérte Trump a fúrás fellendítését, az amerikai olajtermelés nem nő akkorát, hogy lenyomja az árakat
Az iráni háború és a Hormuzi-szoros zárlata miatt négyéves csúcs közelében az olajár, de ezen a legnagyobb termelő Egyesült Államok nem tud segíteni a kibocsátás fokozásával. Bár Donald Trump az elnökválasztási kampányban az amerikai olajtermelés felfuttatását ígérte, ez azóta se következett be, és nem is fognak újabb projektekbe kezdeni a cégek, ha az olaj ára nem marad tartósan száz dollár felett.
