Orbán Viktor megakadályozta, hogy a NATO lerohanjon egy országot: az elnöke most a magyar miniszterelnöknek hálálkodik
Különös mondatok hangoztak el március 24-én, amikor az 1999-es NATO-bombázások áldozatainak emléknapján megemlékezést tartottak a dél-szerbiai Vranjéban. Ezen Aleksandar Vucic elnök is beszédet tartott, felidézve egy kulcsmomentumot a Jugoszláviát ért katonai akció alakulásáról.
A NATO a koszovói háborúra hivatkozva avatkozott be Szerbia, pontosabban a volt Jugoszlávia ellen 27 évvel ezelőtt, a művelet 1999. március 24-én, 19:53-kor indult meg. A bombázás 78 napig, június 10-ig tartott.
A szerb védelmi minisztérium adatai szerint a légicsapásokban 1031 katona és rendőr halt meg, további 5173 pedig megsebesült. Körülbelül 2500 civil vesztette életét, és mintegy 6000 civil sérült meg.
Orbán Viktor megakadályozta, hogy a NATO lerohanja az országot
A szerb elnök megemlékezésében azt állította, hogy minden háború, ami most a világban dúl, 1999. március 24-én kezdődött a Szerbia elleni támadással, mert ez volt az a nap, amikor a nemzetközi jog és rend, az igazság és az igazságosság véget ért.
Vucic megköszönte mindenkinek, aki harcolt a hazája szabadságáért, és ígéretet tett rá, hogy meg fogják őrizni Szerbia stabilitását. „Ezt megígértem nektek, de ez nem lehetséges erő nélkül. Számunkra Szerbia a kezdet, számunkra Szerbia a vég. Szerbia minden, Szerbiáért érdemes élni, Szerbiáért érdemes harcolni. Őseink tudták, hogy érdemes meghalni érte” – fogalmazott.
Azt is kijelentette, hogy soha nem fogják elismerni a független Koszovót. Azt mondta, hogy a külföldről ezerszer mondták neki, hogy
megkapja a Nobel-békedíjat, csak ismerje el a független Koszovót.
„Nézz a jövőbe, ne tekints hátra, ne nézz a múltra, ezt mondták. De akárhogy is néztem a jövőbe, abban a jövőben mindig láttam Koszovót és Metóhiát (Szerbia alkotmánya értelmében Koszovó és Metóhia Autonóm Tartománynak nevezik a területet – a szerk.), valamint az én Szerbiámat, és erről nem tudtam lemondani, és soha nem is fogok – hangsúlyozta.
Ugyanakkor a beszédnek volt egy kifejezetten markáns magyar vonatkozása is. Vucic azt mondta ugyanis, hogy nemrég megtudta, hogy a magyar kormánytól is kérték, hogy indítson támadást északról.
Barátunknak, Orbán Viktornak köszönhetően erre nem került sor
– jelentette ki. Szerinte Szerbia teljes megszállását akarták, mindkét irányból érkező támadást, de a magyar miniszterelnök ezt elutasította. Ezért nem történt meg a NATO-csapatok inváziója. De köszönetet mondott a bátor tábornokaiknak, katonáiknak, tisztjeiknek, rendőreiknek, akik hősiesen harcoltak.
Február elején egyébként Orbán Viktor maga is felidézett egy ilyen emléket a jugoszláv bombázások idejéből. „Lehet nemet mondani, ha van vér a pucában” – jelentette ki a Digitális Polgári Körök szombathelyi háborúellenes gyűlésén.
A magyar miniszterelnök azt mondta, hogy 1999-ben Bill Clinton akkori amerikai elnök arra kérte, hogy Magyarország nyisson új frontot déli szomszédja, Jugoszlávia ellen. „Ahhoz, hogy Magyarország kimaradjon a konfliktusból, az kellett, hogy a kormány nemet mondjon az amerikai elnök direkt kérésére, no, Sir! A mai helyzetre is érvényes az üzenet, miszerint Magyarország érdeke a béke, és soha többé háborút” – fogalmazott Orbán Viktor.
