Kegyetlen szigorítás a szomszédban: előre le kell tenni az asztalra a cégeknek a külföldi munkavállalóik kitoloncolásának költségeit
A román kormány az Európai Unión kívülről érkező külföldi munkavállalók toborzását szigorító sürgősségi rendeletet fogadott el csütörtökön, amely egy internetes platform létrehozásával egyszerűsíti és átláthatóvá teszi az érdekelt vállalkozások hozzáférését a külföldi munkaerőhöz, gyorsítja az eljárásokat és az érintett hatóságok közötti kommunikációt – közölte a kormányszóvivő.
Ioana Dogioiu a kormányinfón elmondta: a jogszabály az illegális migráció és a vendégmunkásokkal szembeni visszaélések megfékezését, illetve a hazai munkaerőpiac védelmét célozza.
A rendelet egyebek mellett előírja, hogy
- csak azok a cégek kapnak engedélyt a külföldi munkaerő közvetítésére, amelyek letétbe helyeznek egy bizonyos összeget,
- amely fedezi a behozott külföldiek esetleges hazatoloncolásának, a veszélyeztetett helyzetbe került vendégmunkások szociális ellátásának költségeit,
- valamint fedezetként szolgál a hatóságok által kiszabott esetleges bírságok behajtására.
A külföldi munkaerő behozatalában érdekelt cégeknek a bukaresti belügyminisztérium által működtetett workinromania.gov.ro portálon kell regisztrálniuk, és csak olyan szakmákban hirdethetnek állásokat külföldiek számára, amelyek szerepelnek a kormányhatározattal elfogadott hivatalos munkaerőhiány-listán.
A rendelet indoklása felidézte: Romániában hét éve kezdték növelni a vendégmunkáskvótát, amely a 2019-ben engedélyezett évi 20 ezerről 2022-ig évi 100 ezerre emelkedett. Miután három éven keresztül Románia évente 100 ezer EU-n kívüli külföldinek adott munkavállalási engedélyt, 2026-ra 90 ezres kvótát állapított meg a bukaresti kormány.
Ennek ellenére
az utóbbi négy évben átlagosan csak 60 ezer munkavállalói vízumot adtak ki, és évente alig 30 ezer külföldi kért tartózkodási engedélyt.
A vendégmunkások romániai megtartásának aránya tehát az 50 százalékot sem éri el – olvasható a sürgősségi kormányrendelet indoklásában.
A csütörtökön elfogadott sürgősségi kormányrendelettel egyebek mellett a munkaerő-közvetítésnek álcázott embercsempészést próbálják felszámolni, megakadályozandó, hogy olyan ázsiai és afrikai bevándorlók kapjanak román vízumot, akik aztán illegálisan próbálnak Nyugat-Európába jutni.
Már százezernél is több vendégmunkás tartja életben a román gazdaságot
Korábban a Világgazdaság megírta, hogy Romániában 2024 végére már több mint 100 ezer külföldi állampolgár rendelkezett érvényes, munkavállalási célú tartózkodási engedéllyel, ami közel 35 százalékos növekedés egy év alatt. Két év alatt gyakorlatilag megduplázódott a vendégmunkások száma, ami jól mutatja a román munkaerőpiac egyre súlyosabb szerkezeti problémáit. A legtöbb külföldi munkavállaló Nepálból érkezett, számuk meghaladta a 30 ezret, őket Srí Lanka és India követte.
A vendégmunkások jellemzően teherfuvarozóként, futárként és építőipari segédmunkásként dolgoznak, főként Bukarestben,
valamint Ilfov és Konstanca megyében. A román kormány immár negyedik éve fenntartja az évi 100 ezres kvótát az unión kívüli munkavállalók számára, mivel a helyiek sok alacsonyabb bérű vagy fizikailag megterhelő állást nem vállalnak el.
Tavaly az első tíz hónapban több mint 311 ezer betöltetlen állásra nem találtak megfelelő román munkaerőt, elsősorban az alacsony bérek, a nagy munkaterhelés és a korlátozott előrelépési lehetőségek miatt. Sokan inkább külföldön vállalnak munkát, vagy saját vállalkozást indítanak, mintsem ezekben az állásokban helyezkedjenek el. Magyarországon szintén munkaerőhiány van, de a kormány a korábbi 65 ezerről 35 ezer főre csökkentette a vendégmunkás-kvótát, miközben a legtöbben a Fülöp-szigetekről és Vietnámból érkeznek.
