Elárasztják Romániát a külföldi vendégmunkások, nepáliak vezetik a listát
Több mint 100 ezer külföldi állampolgárnak volt érvényes munkavállalási célú tartózkodási engedélye 2024 végén, a legtöbben Nepálból és Srí Lankáról érkeztek – írja a Krónika Online az Economica.net alapján, miután a gazdasági szakportál megkapta a bevándorlási főfelügyelőségtől a tavalyi adatokat. Ezekből az derül ki, hogy a legtöbb Romániában dolgozó vendégmunkás Bukarestben, illetve Ilfov és Konstanca megyében dolgozott.
A 2024 végén érvényes, munkavállalási célú tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldiek száma 100 298 fő volt, közel 35 százalékkal magasabb, mint 2023 végén,
és 94 százalékkal nagyobb, mint 2022. december 31-én, tehát két év alatt megduplázodott a számuk.
A bevándorlási hatóság által az Economica.net rendelkezésére bocsátott adatok szerint a 2024-ben munkavállalási célú tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldiek többsége 18 és 60 év közötti (99 772 fő).
A legtöbb külföldit teherfuvarozóként (9114 fő), futárként (8821 fő), segédmunkásként – épületbontás, falazás, mozaikcsempézés (8024 fő) hozták Romániába a munkaadók.
A legtöbb tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldi munkavállaló – szám szerint 30 578 – Nepálból érkezett.
Srí Lanka következett 18 505 vendégmunkással, a bronzérmes pedig India 9734 személlyel. Nem sokkal marad le mögötte Banglades 7346 és Törökország 6558 fővel. De toplistás még Pakisztán (2975), Vietnám (2782), Kína (2466), Egyiptom (2454) és a Fülöp-szigetek (2358) is.
A strukturális munkanélküliség a gond Romániában
A lap emlékeztet rá, hogy a bukaresti kormány immár az egymást követő negyedik évben is fenntartja a Romániába behozható új, nem uniós munkavállalók kvótáját, amely legfeljebb 100 ezer fő lehet. A kormány ezt a megoldást választotta a romániai lakosság által visszautasított vagy nem kívánt munkahelyek nagy számának összetett problémájára. 2024 első tíz hónapjában a romániai munkáltatók többször is sikertelenül kerestek alkalmas munkaerőt több mint 311 ezer megüresedett állásra azért, mert a helyiek visszautasították őket.
A tapasztalatok szerint a romániai munkavállalók általában azért utasítják vissza ezeket a megüresedett állásokat, mert a szerény jövedelmek fenntartják a munkaerő-szegénység spirálját, a munkahelyek távol vannak a jelöltek lakóhelyétől, nagy a munkaterhelés, és korlátozottak a szakmai előrelépés lehetőségei. Az ilyen állások betöltésére alkalmasak közül néhányan inkább külföldön vállalnak alkalmi munkát, hogy növeljék esélyeiket arra, hogy kitörjenek a dolgozói szegénység spiráljából, mások a saját háztartásukban való munkavállalást választják, és néhányan közülük kisvállalkozást nyitnak.
Magyarországon 35 ezer fős kvóta van érvényben
Akárcsak Romániában, Magyarországon is gondot okoz a munkaerőhiány, ám a magyar kormány sokat szigorított a vendégmunkások hazai alkalmazásán. Míg egy évvel ezelőtt 65 ezer fős kvóta volt érvényben, addig ez mára 35 ezer főre mérséklődött, a legtöbb vendégmunkás pedig Fülöp-szigetekről és Vietnámból érkezett. Nagy kérdés azonban, hogy miképp érinti ezeket az országokat a kormány azon szigorítása, amelynek értelmében január elsejétől azok, akik nem hozzák meg a vendégmunkások hazatérésének garanciális szabályait, felfüggesztik a velük való együttműködést. Most úgy tűnik, hogy a szigorítás nem érinti a Fülöp-szigetekieket, akiről egyébként kifejezetten jó véleménnyel vannak a munkaadók.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.