Ki fog dolgozni Svájcban, ha bevezetik a népességkorlátozást? - az alpesi multik már aggódnak
A kérdés közvetlenül érintené a svájci nagyvállalatokat, amelyek az elmúlt évtizedekben jelentős részben külföldről érkező szakemberekkel töltötték fel a munkahelyeket. A bázeli központú Roche több mint száz országból foglalkoztat dolgozókat, a vállalat elnöke, Severin Schwan pedig veszélyesnek nevezte a kezdeményezést a társadalom és a gazdaság szempontjából. Szerinte Svájc önmagában nem tudja biztosítani a szükséges szellemi munkaerőt, ezért létfontosságú, hogy az ország nyitva tartsa határait a tehetségek előtt.
A Google összeomlása Svájcban kezdődik
Hasonló a helyzet Zürichben is, ahol a Google több mint 5000 embert alkalmaz 85 országból. A Genfi-tó partján működő Logitech International vezetője, Hanneke Faber szintén a nemzetközi tehetségek szerepét emeli ki, különösen a Svájci Szövetségi Technológiai Intézet jelentőségét, amelyet Európa MIT-jének nevez.
A kezdeményezés támogatói szerint ugyanakkor Svájc vonzereje – a magas bérek és a jó életminőség – olyan népességnövekedést indított el, amelyet már nem lehet figyelmen kívül hagyni. A jobboldali kampányolók azzal érvelnek, hogy a lakosság növekedése kicsúszott az ellenőrzés alól, és a felmérések szerint a választók is megosztottak.
Agyelszívás: mindenki szívesen élne Svájcban
A svájci vita abban tér el több más európai bevándorlási kampánytól, hogy nem kizárólag a menedékkérőkre és a menekültekre irányul. Ha szükséges, a korlátozás a magas jövedelmű bankárok, tudósok és mérnökök belépését is megakadályozhatná. Ez különösen érzékenyen érintené azokat az ágazatokat, amelyek
a nemzetközi szakemberekre építik működésüket.
A nagyvállalati körökben ezért komoly aggodalommal figyelik a szavazást. A Novartis szerint a nemzetközi tehetségekhez való megbízható hozzáférés kritikus fontosságú a vállalkozások számára. A Nestlé úgy látja, hogy a különböző hátterű képzett szakemberek szabad mozgása hozzájárul ahhoz, hogy Svájc innovatív és prosperáló ország maradjon.
A gazdasági kockázat nemcsak a munkaerőpiac szűkülésében jelenhet meg, hanem Svájc és az Európai Unió kapcsolatában is. Az EU Svájc legnagyobb exportpiaca, a személyek szabad mozgása pedig olyan szélesebb gazdasági megállapodások alapja, amelyek hozzáférést biztosítanak a svájci cégeknek egy 21 ezermilliárd dolláros gazdasághoz és 450 millió fogyasztóhoz. A népességkorlát miatt Svájcnak végső soron fel kellene mondania a szabad mozgásról szóló megállapodásokat.
Lehetetlen lakást találni és közlekedni
A választók egy része számára azonban a hosszú távú gazdasági figyelmeztetések kevésbé kézzelfoghatók, mint a mindennapi problémák. A lakáspiacokon kialakuló
- hosszú várakozás,
- a magas bérleti díjak
- és a zsúfolt vonatok olyan gondok,
amelyek azonnal érzékelhetők. A népességkorlát ezért egyszerű megoldásnak tűnhet azok számára, akik úgy érzik, az országban már nincs több hely az újonnan érkezőknek. A javaslat a külföldi tehetségekből profitáló cégek dolgozói és vezetői körében is találhat támogatást. Nemzetközi bankok vezetői magánbeszélgetésekben elismerték, hogy bizonyos szempontból érthetőnek tartják a kezdeményezést, különösen a lakhatási feszültségekre adott válaszként.
Több a támogató, mint az ellenző
A „Fenntarthatósági Kezdeményezésnek” nevezett javaslatot a jobboldali Svájci Néppárt, az SVP támogatja. Thomas Matter zürichi törvényhozó, a kampány egyik vezetője szerint a problémát azok a bevándorlók jelentik, akik szerinte nem járulnak hozzá a gazdasághoz – közölte a Bloomberg. A szakember úgy véli, a korlátozás versenyt teremtene azért, hogy ki hozhat be embereket az országba, a vállalatok pedig azért lobbiznának, hogy valóban
olyan munkavállalók érkezzenek, akik hasznosak az ország számára.
Az érvelés olyan országban talál visszhangra, ahol a határok szigorú ellenőrzése régóta népszerű gondolat. Svájc nemzeti önképéhez hozzátartozik a semlegesség és a szuverenitás korlátainak elutasítása. Az ország az Európai Unióhoz sem csatlakozott, noha uniós tagállamok veszik körül.
Évtizedes küzdelem az állampolgárság
A svájci állampolgárság megszerzése sem egyszerű folyamat. Aki nem svájci állampolgárral kötött házasság révén kérelmezi, annak általában tíz év svájci tartózkodás után indulhat el az eljárása, amely további éveket vehet igénybe. A folyamat része a nyelvtudás igazolása, a történelemből és politikából tett vizsga, valamint annak bizonyítása, hogy
a kérelmező sikeresen beilleszkedett, és ismeri a svájci életmódot.
A szavazásra kerülő javaslat szerint Svájc lakossága 2050 előtt nem haladhatná meg a 10 millió főt. A demográfiai trendeken alapuló számítások alapján ez azt jelentené, hogy a nettó bevándorlás évente legfeljebb mintegy 30 ezer fő lehetne, ami kevesebb mint a fele az elmúlt évtized átlagának. A kormánynak már akkor korlátoznia kellene a bevándorlást, amikor a lakosság eléri a 9,5 milliót, ami akár négy éven belül bekövetkezhet.
Kell a külföldi munkaerő
A svájci kormány gazdasági ügynöksége szerint a vállalatok erősen függenek a külföldi munkavállalóktól, az EU-ból érkező képzett munkaerő pedig segítette a cégeket, és hozzájárult a termelékenység növekedéséhez. Patrik Lang, a genfi Global Gate Asset Management vezető befektetési stratégája úgy fogalmazott, hogy nem rövid távú katasztrófáról lenne szó, a hatások inkább lassan,
a következő tíz-húsz évben jelentkeznének,
és fokozatosan rontanák a svájci gazdaság vonzerejét.
