Ezt nem így tervezhették az oroszok: lettországi olajtárolót találtak el – lépett a balti ország, készenlétben a katonaság
Két, Oroszországból indított külföldi drón belépett Lettország légterébe, majd becsapódott az ország területén – közölte csütörtök reggel a lett hadsereg.
Az LSM közszolgálati csatorna jelentése szerint az egyik drón egy olajtározó létesítménybe csapódott be az orosz határhoz közeli Rezekne városban. A katonaság, a rendőrség és a tűzoltóság alakulatai kivonultak a helyszínre.
AZ LSM arról is beszámolt, hogy május 3-ára virradó éjszaka is légiveszély-riasztást rendeltek el Lettországban: Alüksne, Balvi, Ludza, Rezekne és Kraslava térségében figyelmeztetéseket küldtek ki a mobilokra. Akkor a lett légtérre leselkedő lehetséges veszély vélhetően az Ukrajna által végrehajtott, orosz olajterminálok elleni dróntámadással függött össze.
Ezt megelőzően, március 25-én egy külföldi drón lépett be Oroszország felől a lett légtérbe, majd Kraslava környékén lezuhant és felrobbant. Később megerősítették, hogy egy ukrán drónról volt szó, amely az orosz célpontok elleni összehangolt ukrán művelet része volt.
A Reuters cikke szerint a lakosokat arra kérték, hogy maradjanak otthonaikban.
A riasztást hajnalban adták ki. A hatóságok több településen fokozott készültséget rendeltek el. Rezekne önkormányzata közölte, hogy a város összes iskolája zárva marad csütörtökön.
A balti térségben az elmúlt hónapokban több kóbor ukrán drón is becsapódott
- Lettország,
- Észtország
- és Litvánia területén is.
Március végén egy drón egy helyi erőmű kéményének ütközött, egy másik pedig egy befagyott tóba zuhant és felrobbant.
A feltételezések szerint a drónokat eredetileg oroszországi katonai célpontok ellen indították Ukrajnából, azonban eltértek útvonaluktól.
A három balti állam külügyminiszterei áprilisban hangsúlyozták: országaik nem engedélyezik, hogy területüket vagy légterüket Oroszország elleni dróntámadásokhoz használják fel.
A történtek ismét ráirányítják a figyelmet arra, hogy az orosz–ukrán háború közvetett módon a NATO keleti tagállamait is egyre gyakrabban érinti.
Korábban az Európai Bizottság kezdeményezte egy drónfal létrehozását az unió keleti szárnyán, amire a Kreml azonnal reagált. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint bármilyen fal felépítése – így a drónfalé is – nyilvánvalóan rossz ötlet, mert a történelem azt mutatja, hogy a fizikai elválasztás mindig konfliktushoz vezet.
Litvánia külügyminisztere, Kestutis Budrys közölte: Moszkva kihasználja a szövetség habozását és vitáit arról, hogyan reagáljon, hogy kiterjessze a szürkezónákat. Leszögezte: nagyon világosan meg kell fogalmazni és meg kell mutatni Oroszországnak, ha tovább fokozza az eszkalációt, az keményebb válaszlépéseket fog eredményezni.
