Belenyúl a Tisza-kormány az oktatásba és az egészségügybe: ezek a legfontosabb változások
Jelentős társadalmi és intézményi változásokat vetít előre a Magyar Közlöny 2026. május 26-i száma: a kormány több olyan határozatot fogadott el, amelyek az egészségügy, az oktatás, a rendvédelem és a gazdasági átláthatóság területén indíthatnak el komoly átalakításokat.
Nyilvánosak lehetnek a kórházi fertőzési adatok
A Tisza-kormány elrendelte a kórházi fertőzési adatok intézményenkénti nyilvánosságra hozatalának előkészítését. A cél egy olyan országos módszertan kidolgozása, amely alapján az aktív fekvőbeteg-ellátást végző intézmények fertőzési mutatói összehasonlíthatóvá és publikussá válhatnak.
A határozat szerint a validált és szakmailag értelmezett adatokat először 2026. szeptember 1-jéig kell közzétenni. A Tisza-kormány emellett a rendszer folyamatos fejlesztését és az adatok pontosságának javítását is előírta.
Ez jelentős változást hozhat a magyar egészségügy átláthatóságában. A kórházi fertőzések témája az elmúlt években rendszeresen közéleti vita tárgya volt, ugyanakkor az intézményi bontású adatok nyilvánossága korlátozott volt.
Erősítenék a betegjogokat
Szintén az egészségügyet érinti a betegjogi intézményrendszer megerősítéséről szóló kormányhatározat. A kormány szerint a betegjogi panaszokat nem pusztán adminisztratív ügyként kell kezelni, hanem olyan jelzésként, amely az ellátás minőségéről és biztonságáról ad visszajelzést.
A tervek között szerepel:
- a betegjogi képviselői rendszer megerősítése,
- a szervezeti függetlenség növelése,
- a betegbiztonsági események egységes kivizsgálási rendszerének kialakítása,
- valamint a peren kívüli vitarendezési lehetőségek fejlesztése.
Jöhet a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatás
A Magyar Közlöny szerint a kormány egyetért azzal, hogy az iskolakezdés terheinek enyhítésére támogatási rendszert vezessenek be. Ennek előkészítésére a pénzügyminiszter kapott feladatot az oktatási és a szociális tárca bevonásával.
A dokumentum egyelőre nem tartalmaz részletes szabályokat, vagyis még nem tudni:
- kik lennének jogosultak,
- milyen feltételekkel járna a támogatás,
- illetve egyszeri vagy rendszeres juttatásról lenne-e szó.
Az viszont egyértelmű, hogy a kabinet az „esélyegyenlőségi szempontok” figyelembevételét is előírta az előkészítés során.
Vizsgálják a tankerületek működését
A Tisza-kormány teljes körű vizsgálatot rendelt el a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működéséről. A felülvizsgálat kiterjed:
- a szervezeti felépítésre,
- a személyi összetételre,
- a gazdálkodásra,
- valamint arra is, hogy szükség van-e a jelenlegi középirányító struktúrára.
Külön elemzés készülhet az intézmények gazdasági és személyi helyzetéről, illetve a tankerületek működésének jogszerűségéről is.
Nagyobb jogköröket kaphatnak az iskolaigazgatók
A kormány célja az is, hogy növelje az intézményvezetők önállóságát. A Magyar Közlöny alapján az igazgatók:
- nagyobb munkáltatói jogköröket,
- részleges gazdasági önállóságot,
- valamint erősebb szervezeti autonómiát kaphatnak.
Ez a jelenlegi centralizált tankerületi rendszer lazítását jelentheti, amelyet pedagógus-szervezetek hosszú ideje kritizálnak.
Visszaállíthatják a pedagógusok kollektív jogait
A köznevelésben dolgozók számára szintén fontos változásokat vetít előre a kollektív jogok helyreállításáról szóló határozat. A kormány vizsgálja:
- a szakszervezeti jogosítványok bővítését,
- a sztrájkszabályok módosítását,
- valamint a Nemzeti Pedagógus Kar működését is.
A dokumentum külön kiemeli, hogy a köznevelésben dolgozók sztrájkjoga ne térjen el jelentősen az általános munkajogi szabályoktól.
Felülvizsgálják a magántőkealapokat
A gazdasági átláthatóságot érintheti az a döntés, amely
teljes körű és soron kívüli vizsgálatot rendel el a magántőkealapok működésével kapcsolatban.
A kormány szerint szükséges a tényleges tulajdonosi viszonyok átláthatóságának megteremtése.
A magántőkealapok az elmúlt években azért kerültek a figyelem középpontjába, mert tulajdonosi szerkezetük sok esetben nem volt nyilvános.
A TEK működését is átalakíthatják
A közlöny szerint a kormány felülvizsgálja a Terrorelhárítási Központ működését is. A cél a „felesleges párhuzamosságoktól mentes, költséghatékony rendőrségi feladatellátás” kialakítása.
A dokumentum végén az is szerepel, hogy
Hajdu Jánost 2026. május 27-i hatállyal felmentik a TEK főigazgatói posztjáról.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság több rendeletmódosítást is közzétett. Az egyik legfontosabb változás a rádióspektrum-használati díjakat érinti. Az NMHH új díjszabást vezet be a vezeték nélküli szélessávú helyi hálózatokra (WBB), különösen a 4100–4200 MHz-es frekvenciasávban.
A szabályozás alapján:
- meghatározzák a WBB-hálózatok rádióspektrum-lekötési és használati díját,
- a díjat a lefoglalt frekvenciasáv szélessége és a szolgáltatási terület nagysága alapján számolják,
- Budapest és a megyei jogú városok környezetében pedig kétszeres díjat kell fizetni.
A rendelet célja az új rádióalkalmazások és technológiák díjszabásának pontosítása, illetve a spektrumhasználat szabályozásának korszerűsítése.
Új szabályok jönnek az internetszolgáltatóknál
Szintén az NMHH módosította a kiskorúak védelmét szolgáló internetes biztonsági szabályokat. A változás lényege, hogy a jövőben a helyhez kötött internet-hozzáférési szolgáltatókra is kiterjednek a biztonságos szolgáltatás biztosítására vonatkozó kötelezettségek.
A szolgáltatók:
- nem köthetik bonyolult technikai beállításokhoz a biztonságos szolgáltatás használatát,
- nem írhatnak elő például egyedi DNS-beállítást a felhasználóknak,
- ugyanakkor WiFi-hálózat esetén elkérhetik az SSID-t és a jelszót.
A módosítás szerint a szolgáltatóknak mobilinternet esetén legfeljebb 48 órán, vezetékes internetnél pedig 60 napon belül kell biztosítaniuk a kiskorúak számára kialakított biztonságos szolgáltatást.
A Magyar Közlönyben megjelent határozatok többsége még nem konkrét jogszabályváltozás, hanem előkészítő döntés.
