Moszkva ballisztikus rakétákat és taktikai atomfegyvereket telepít Belaruszba - például a rettegett Oresnyik rendszereket is
Még az idén csaknem egy tucatnyi Oresnyik közép-hatótávolságú (1000–5500 kilométer) hiperszonikus rakétarendszert telepítenek Belaruszba – írta hivatalos belorussziai forrásokra (Alekszander Volfovicsra, a belarusz biztonsági tanács titkárára) hivatkozva az ukrán Kyiv Independent. Ezt elemzők összefüggésbe hozzák egy korábbi döntéssel, amely szerint orosz felügyelet alatt taktikai nukleáris fegyvereket telepítettek Fehéroroszországba.
Az Oresnyik olyan fürtös fegyverrendszer, amely felszerelhető nukleáris robbanófejekkel és nem nukleáris (hagyományos kémiai robbanóeszközökkel vagy kinetikus, pusztán a harci rész többszörös hangsebességgel való becsapódásakor keletkező energiamennyiséggel pusztító harceszközökkel. Megjelenése a nemzetközi helyzetben 2024. november 21-hez köthető, amikor a dnyiprói Juzsmas (ukránul Pivdenmas) területén létesített
ukrán fegyvergyárat semmisítette meg egy hat robbanófejes, egyenként önállóan a célra vezérelhető (MIRV) csapásmérő blokk.
A hat harceszköz egy másodpercenként csapódott be, és egyenként további hat-hat kinetikus energiájú, nem robbanófejjel pusztított, azaz összesen 36 csapás érte a több emelet mélyen működő ukrán drón- és rakétagyárat.
Az Oresnyik-rejtély
Hadmérnökök szerint (orosz források, amelyeket megerősített Sabrina Singh, a Pentagon helyettes szóvivője is) az Oresnyik tulajdonképpen egy módosított átmeneti hatótávolságú ballisztikus rakéta és egy nagyrészt ismeretlen robbanófej kombinációja. Feltételezések szerint az alap: a Rubezs RSz–26 (Határvonal) kódnevű rakéta. A NATO-rendszerbe SS-X-31-esként került be.
A nyugatiak – akik ukrán lapjelentések szerint tüzetesen megvizsgálták a dnyiprói támadás után a helyszínen maradt rakétadarabokat – azt mondják, hogy az orosz rakétamérnökök eltávolították az Rsz–26-os végfokozatát, és helyére illesztették be az Oresnyik modult. Ami állhatott egy malomkerékszerű szerkezetből, amelyre körös-körül hat darab, külön-külön a célra irányítható, egyenként további hat darab harci egységet, úgynevezett szubmuníciót tartalmazó eszközt telepítettek.
Támadás az űrből
Tekintve, hogy az egész fegyverrendszert Kapusztyin Jarból, a Volgográdtól keletre lévő hatalmas, majdnem Magyarországnyi katonai-rakéta gyakorlóterepről indíthatták,
a rakéta az Oresnyikkal együtt felemelkedhetett akár kétezer kilométer magasra is az űrben.
Majd a rakéta harci blokkja levált a gyorsító-hordozórendszerről, a „malomkerék” elkezdett a célterületre zuhanni, közben az oldalán lévő kis segédrakétákkal nagyjából célra állította a hat kúp alakú harceszközt. Ezek egy bizonyos magasságban szétpattantak, és szabaddá tették a hat, robbanóanyagot nem tartalmazó támadófejet.
Spekulációk szerint különlegesen kemény nagyobb fémötvözet tűk, dárdák lehettek, amelyek legalább tízszeres hangsebességgel csapódtak a célterületre, és több emelet mélyre hatoltak. Elpusztították az oda épített üzemcsarnokokat, a felszínen pedig tűz ütött ki.
Az ukrán légvédelem nem működött, hat másodperc alatt lezajlott az egész támadás.
A nyugati elemzők mind a mai napig törik a fejüket azon, hogy mi is az az Oresnyik, és hogyan működik. Tagadják, hogy ne lehetne ellene védekezni. Izraelben az Arrow 3 rendszer, Amerikában pedig a Patriot legmodernebb változata, az SM–3 rakétával felszerelt rendszer lehet képes rá.
Rakétaelhárító dilemmák
Azonban a most folyó izraeli–iráni összecsapás is jelzi, hogy
- a legjobb izraeli rakétavédelmi rendszerek is csak 85-90 százalékos valószínűséggel működnek,
- azaz tíz kilőtt iráni ballisztikus rakétából legalább egy, de lehet, hogy kettő is átjut az izraeli rakétavédelmi rendszer szűrőjén.
- Ennek alapján ha mondjuk, tíz Oresnyiket indítanak, és abból kettő átjuthat a védelmi rendszeren,
- az 72 támadófegyvert, esetleg nukleáris rakétát jelenthet alapesetben.
Ezeknek a nagy teljesítményű ellenrakéta-rendszereknek a legnagyobb ellensége a matematika, a „sok lúd disznót győz” elv.
Ha a rendszert túlterhelik, vagy elfogynak a darabonként több millió dollárba kerülő elfogórakéták, akkor nagy baj lehet.
Ez a kénytelen-kelletlen revízió, ami nemcsak az Oresnyikokat érinti, hanem szinte valamennyi, ballisztikusrakéta-alapú fegyverrendszert, ma az izraeli–iráni háború idején lép a második szakaszba. Noha, akárcsak az ukrajnai háborúban, itt is érvényes a megtévesztő, propaganda jellegű hadviselés, az izraeli média a szigorú állami felügyelő szemek előtt, a nemzetbiztonsági érdekekre való hivatkozások özönében is kellemetlen kérdéseket tesz fel a rakétavédelmi rendszerre vonatkozóan.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.