Akár börtön is járhat a hamis vagyonnyilatkozatért – Magyar Péter részleteket árult el a brüsszeli megállapodás után
Napirend előtti felszólalásában Magyar Péter azt mondta, hogy történelmi eredményt értek el Brüsszelben.
Magyar Péter: még az utolsó éjszakán is nőtt az összeg
A miniszterelnök szerint minden magyar ember számára előnyös politikai megállapodás született az uniós források hazahozataláról.
Hozzátette, hogy ősztől összesen 16,4 milliárd euró, vagyis mintegy 6000 milliárd forintnyi uniós forrás válik elérhetővé a magyar vállalatok és a magyar emberek számára. Ez az összeg a magyar költségvetés több mint 10 százalékának felel meg.
Arról is beszélt, hogy ebből az összegből 2,2 milliárd euró egyetemi és innovációs forrás, amely lehetővé teszi a magyar felsőoktatás nemzetközi kapcsolatainak helyreállítását, a kutatás-fejlesztési programok újraindítását, valamint az Erasmus-program újbóli elérhetőségét a magyar hallgatóknak.
Elérhetővé válik továbbá 4,2 milliárd euró kohéziós forrás is, amely a közlekedési infrastruktúra, a vízgazdálkodás és a környezetvédelmi fejlesztések korszerűsítését szolgálja a következő években. A miniszterelnök szerint a szoros határidők miatt sokan attól tartottak, hogy a tízmilliárd eurós forrás elveszhet, azonban ezek a források is rendelkezésre állnak majd.
Kőkemény tárgyalások voltak. A megállapodást megelőző éjszakán még közel 1000 milliárd forinttal tudtuk növelni a Magyarország számára elérhető uniós források összegét
– jelentette ki Magyar Péter. Hozzátette, hogy ez valódi tárgyalás volt, és a magyar fél egyetlen ponton sem engedett a magyar érdekekből.
Azt is elmondta, hogy a tárgyalások középpontjában a korrupció elleni fellépés és a közpénzek átlátható felhasználása állt. Példaként említette, hogy szigorítják a vagyonnyilatkozati szabályokat: amennyiben egy politikus szándékosan valótlan adatokat tüntet fel vagyonnyilatkozatában, akár két év szabadságvesztéssel is büntethető lesz.
Ezekre a területekre ömlenek majd az uniós milliárdok
A miniszterelnök arról is beszélt, hogy a kormány benyújtotta Magyarország csatlakozási kérelmét az Európai Ügyészséghez. Hozzátette, hogy az intézmény 2021-ig visszamenőleg vizsgálódhat és folytathat nyomozásokat.
Magyar Péter szerint az uniós források beérkezésével jelentősen bővül Magyarország gazdasági mozgástere.
Hangsúlyozta, hogy az ország így több fejlesztésre, beruházásra, valamint a magyar emberek életminőségét javító programokra fordíthat forrásokat a következő években.
Ezen kívül 1,5 milliárd eurónyi forrás fordítható az elektromos hálózat fejlesztésére és korszerűsítésére. A miniszterelnök szerint közel kétmilliárd euró jut vasúti és HÉV-szerelvények beszerzésére, ami jelentősen javíthatja a közösségi közlekedés színvonalát és megbízhatóságát.
Jelentős források jutnak a lakhatási válság enyhítésére is. A miniszterelnök szerint új bérlakásprogramok indulnak, valamint országszerte több ezer, akár tízezer új lakás és kollégiumi férőhely épülhet a rendelkezésre álló uniós források felhasználásával.
Magyar Péter arról is beszélt, hogy az Európai Bizottsággal megállapodás született több digitális fejlesztési program elindításáról, emellett kedvező finanszírozású hitelprogramok is elérhetővé válnak a vállalkozásoknak, amelyek hozzájárulhatnak a beruházások és a gazdasági növekedés felgyorsításához.
A miniszterelnök a parlamentben azt is közölte szerinte a nemzeti konzultációkra az elmúlt másfél évtizedben mintegy 120 milliárd forintot költöttek, míg az óriásplakát-kampányok 2015 és 2025 között közel 300 milliárd forintba kerültek. Ebben az időszakban összesen mintegy 1360 milliárd forintot fordítottak különböző kommunikációs célokra.
A politikus szerint ezek az összegek ma hiányoznak a magyar gazdaságból és a közszolgáltatásokból, ezért az új kormány egyik legfontosabb feladata az ország újjáépítése.
Magyar Péter megfogalmazása szerint több olyan vezető is kulcsfontosságú állami intézmények élén maradt „az Orbán-kormány bábjaként”, akik nem mondtak le önként a pozíciójukról. Hozzátette, hogy a köztársasági elnöki tisztség méltóságát és tekintélyét is helyre kell állítani, mivel szerinte az elmúlt időszak eseményei csorbították az intézmény hitelességét.
Arról is beszélt, hogy vissza kell építeni azt a bizalmat, amelyre Magyarországnak szüksége van. „Tisztességesen működő államot, erősebb gazdaságot és egy igazságosabb, emberségesebb Magyarországot szeretnénk felépíteni” – fogalmazott.
Magyar Péter üdvözölte, hogy az ellenzéki pártok támogatásával csökkentik az országgyűlési képviselők fizetését, valamint a képviselői keretek összegét is. A miniszterelnök szerint az intézkedés által négy év alatt mintegy 50 milliárd forintos megtakarítást érhet el az állam.
Váratlanul egyetértett Magyar Péterrel Gulyás Gergely az uniós források ügyébe
Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője szerint a miniszterelnök napirend előtti felszólalásából úgy tűnt, hogy a kormány még mindig inkább kampányüzemmódban működik, mintsem a kormányzásra koncentrál. Hozzátette, hogy
üdvözlendőnek tartja, ha a Tisza-kormány valóban kevesebbet költ kommunikációra,
ugyanakkor kifogásolta, hogy Magyar Péter beszédében nem tett említést a nemzeti konzultációk eredményeiről.
Gulyás Gergely arra is felhívta a figyelmet, hogy 2010 óta mintegy egymillióval nőtt a foglalkoztatottak száma Magyarországon. A frakcióvezető szerint több mint 1,3 millió ember emelkedett ki a szegénységből, miközben a szegénységi küszöb az uniós átlag alatt maradt.
Hozzátette, hogy az átlagbér a 2010-es évek elején mért mintegy 725 euróról mára 2200 euró fölé emelkedett. Gulyás szerint az állami vagyon megduplázódott az elmúlt időszakban, és Magyarország ma Európa egyik legbiztonságosabb országának számít.
A frakcióvezető Magyar Pétert idézve azt mondta, hogy kettős mérce érvényesül a kelet-európai országokkal szemben a jogállamisági vitákban. A kormányfő korábbi gondolatát megismételte, hogy a jogállamisági mechanizmust gyakran politikai eszközként, „politikai bunkósbotként” használják egyes tagállamokkal szemben.
Ön igazat mondott 2024-ben, hogy politikai okai vannak annak, hogy Magyarország nem jut hozzá ezekhez a forrásokhoz
– fogalmazott Gulyás Gergely.
Azt is kijelentette, hogy az uniós források megszerzését még az Orbán-kormány harcolta ki. Szerinte Magyar Péternek abban igaza volt, hogy a pénzek visszatartásának politikai okai voltak, mivel az Európai Unió ezzel is az akkori ellenzéket kívánta segíteni.
A frakcióvezető emlékeztetett arra, hogy korábban is azt mondta: Magyarország ezeket a forrásokat előbb-utóbb megkapta volna a választások után. Ugyanakkor úgy vélte, az uniós intézmények szívesebben biztosítják a forrásokat a Tisza-kormánynak.
Hozzátette, hogy az uniós költségvetés elfogadásához egyhangú döntés szükséges, ezért Brüsszelnek végső soron Magyarországgal is meg kellett állapodnia.
Görögországban és Olaszországban is segíthetné Magyarország a határvédelmet
Gulyás Gergely felszólalásában arra kérte Magyar Pétert, hogy egyértelműen tisztázza a kormány álláspontját több vitatott kérdésben is.
A Fidesz frakcióvezetője azt kérdezte a miniszterelnöktől, elfogadta-e a kormány az uniós migrációs paktumot, tett-e bármilyen vállalást gyermekvédelmi ügyekben Brüsszel felé, illetve vállalt-e kötelezettségeket a nyugdíjrendszer átalakításával kapcsolatban.
A frakcióvezető emlékeztetett arra, hogy Magyar Péter 2024-ben még arról beszélt: Magyarország azért nem jut hozzá az uniós forrásokhoz, mert nem teljesíti a jogállamisági feltételeket.
Gulyás Gergely szerint azonban, ha Brüsszel valóban ennyire fontosnak tartaná a jogállamisági szempontokat, akkor most sem támogatná azokat a terveket, amelyeket a miniszterelnök ismertetett.
„Az a terv, amelyet ma ön ismertetett – és amely a köztársasági elnöktől kezdve több közjogi tisztségviselő leváltását is lehetővé tenné akár visszamenőleges jogalkotással –, az európai demokráciákban és jogállamokban elfogadhatatlan lenne” – jelentette ki Gulyás Gergely.
Válaszában Magyar Péter azt mondta, hogy a migrációs paktum az elmúlt években számos ponton módosult, mivel jelentősen megváltozott a menekülthullám jellege Európában. Emlékeztetett arra, hogy amikor Orbán Viktor 2015-ben szigorú álláspontot képviselt a migráció kérdésében, számos bírálat érte, ugyanakkor szerinte ma már sok európai politikus nyíltan vagy hallgatólagosan támogatta az akkori irányvonalat.
A miniszterelnök úgy véli, nem korrekt, hogy Magyarországot a 2015-ös döntések miatt büntetnék ma is, ugyanakkor hozzátette: a Brüsszel és a korábbi magyar kormány közötti konfliktusos viszony is szerepet játszhatott ebben.
Hozzátette, hogy Dánia szigorúbb bevándorláspolitikát folytat, mégis az ország nem került olyan éles konfliktusba az uniós intézményekkel, mint Magyarország. Magyar Péter szerint emellett a korrupció megítélése és annak mértéke is befolyásolhatta az Európai Bizottság és a magyar kormány kapcsolatát.
Magyar Péter arról is beszélt, hogy a migrációs paktum olyan lehetőségeket is tartalmaz, amelyek alapján egy újabb migrációs hullám esetén Magyarország választhat a különböző kötelezettségek között. Elmondása szerint az ország dönthet úgy, hogy
- nem fogad be menedékkérőket
- és nem fizet pénzügyi hozzájárulást sem,
- hanem a külső uniós határok védelmében vállal szerepet.
A miniszterelnök példaként említette, hogy Magyarország segítséget nyújthatna olyan frontországoknak, mint Görögország, Olaszország vagy Málta a schengeni külső határok védelmének megerősítésében.
Riasztó jelenetek a magyarok kedvenc üdülőhelyén: egyszerre öntött ki és tűnt el a tenger – videón a félelmetes sciga
