Megszólalt Ursula von der Leyen az amerikai-iráni alku után: most dőlhet el Európa energiasorsának egyik kulcskérdése
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz Európai Unió azonnali lépéseket vár az Egyesült Államok és Irán között létrejött tűzszüneti megállapodás végrehajtásában. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hétfőn kijelentette, hogy a megállapodásnak lehetővé kell tennie a Hormuzi-szoros azonnali újranyitását, ami nemcsak a Közel-Kelet stabilitása, hanem a világgazdaság szempontjából is kulcsfontosságú fejlemény lenne. A bejelentés azért különös jelentőségű, mert a világ egyik legfontosabb energiaszállítási útvonalának működése hónapok óta bizonytalanságot okoz az olajpiacokon.
Az Európai Bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy a most bejelentett egyezség elsődleges feladata a szabad hajózás helyreállítása. Ursula von der Leyen szerint a Hormuzi-szoros zavartalan működése alapvető feltétele a regionális stabilitásnak és a globális gazdaság működésének. Hozzátette, hogy a megállapodás egy szélesebb körű közel-keleti békefolyamat előtt is megnyithatja az utat – írja a Reuters.
Hasonlóan nyilatkozott Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke is, aki a francia közrádiónak adott interjújában jó hírnek nevezte a fegyvernyugvásról szóló megállapodást. A piacok első reakciója szintén pozitív volt:
az olajárak csökkenésnek indultak, miután amerikai és iráni tisztségviselők közölték, hogy sikerült egyezségre jutni a háború lezárásáról és a szoros újranyitásáról.
A megállapodás ugyanakkor egyelőre csak ideiglenes jellegű. Az Egyesült Államoknak és Iránnak több mint két hónapnyi feszült tárgyalásra volt szüksége ahhoz, hogy eljussanak a mostani kompromisszumig, amely mindössze hatvan napot biztosít a legnehezebb kérdések rendezésére. A hivatalos aláírásra június 19-én kerülhet sor, de a dokumentum részleteit egyelőre nem hozták nyilvánosságra.
A háttérben továbbra is számos konfliktusforrás húzódik. Nem született végleges megállapodás az iráni atomprogram jövőjéről, a ballisztikus rakétákról vagy az esetleges amerikai szankciók enyhítéséről. Elemzők szerint jelenleg inkább a Hormuzi-szoros működésének helyreállítása tűnik reális célnak, míg egy átfogó politikai rendezés továbbra is távolinak látszik.
Washington attól tart, hogy Teherán újraindíthatja nukleáris programját, míg az iráni vezetés arra emlékeztet, hogy az Egyesült Államok a tárgyalások időszakában is katonai műveleteket hajtott végre az ország ellen. Az iráni külügyminiszter-helyettes szerint Teherán akkor is felkészülten várja a következő időszakot, ha a mostani egyeztetések végül tartós megállapodáshoz vezetnek.
További bizonytalanságot jelent az amerikai kongresszus szerepe is. Több republikánus törvényhozó jelezte, hogy a jelentősebb szankcióenyhítésekhez szükség lehet a szenátus támogatására, miközben
az iráni rezsim amerikai bírálói továbbra is a rakétaprogram és a térségbeli fegyveres szervezetek támogatásának megszüntetését követelik.
A folyamat egyik legnagyobb kockázatát azonban Izrael jelentheti. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök régóta szkeptikusan tekint az Iránnal kötendő megállapodásokra, miközben Donald Trump az elmúlt napokban már nyíltan bírálta az izraeli kormány lépéseit. Több szakértő szerint a következő hetekben az lesz az egyik kulcskérdés, hogy Washington képes lesz-e egyensúlyban tartani szövetségesét és a tárgyalási folyamatot.
Ursula von der Leyen egy másik konfliktusra is figyelmeztetett. Az Európai Bizottság elnöke szerint a Közel-Keleten addig nem lehet tartós békéről beszélni, amíg Libanonban továbbra is fegyveres összecsapások zajlanak. Az Európai Unió ismét felszólította a feleket a libanoni szuverenitás tiszteletben tartására és egy valódi tűzszünet megkötésére.
