Összetartó családi vállalkozások

„Édesapám már 1972 óta kisiparosként tartályokat gyártott egy kis csapattal, de kft.-t csak 1991-ben alapítottunk – akkor még egyetemistaként –, mindössze 5-6 fővel, hárommilliós törzstőkével. Ma már 140 főt foglalkoztatunk, és 260 millió forint a törzstőkénk” – mondta Gönczi Imre, a Gönczi és Fia Kft. ügyvezető igazgatója.

Miközben a kilencvenes évek elején Magyarországon a multinacionális olajcégek – az Esso, a Shell, az Aral és társaik – lázasan építkeztek, a benzinkútjaikhoz rengeteg tartály szükségeltetett. A család épp cégalapításon gondolkodott, és kihasználva a benzinkúthálózatok kialakulásának hullámát, apa és fia közösen létrehozta az olaj- és gázipari berendezések, nyomástartó edények és acélszerkezetek gyártásával, azok helyszíni telepítésével, építésével foglalkozó vállalkozásukat. A társaság az olajcégek megrendeléseiből élt 1996-ig. Vidéken is akkoriban kezdtek átállni a nagy tartályos PB-gázra, így a Prímagáz, a Totalgáz és a Mol majdnem 80 százalékban a tőlük rendelt tartályokat használta, és ez szintén újabb piaci potenciált eredményezett. Ehhez persze tágasabb telephelyet is létre kellett hozniuk, és a gyártást Kunhegyesre telepítették, a fővárosban egy bériroda maradt. 2000-ben megépítették a IV. kerületi logisztikai központjukat, ahol ezer négyzetmétert a saját termékeik foglalnak el, további négyezer négyzetméteren raktárépület található irodahelyiséggel, ahol bérraktározást végeznek.

Logikus lépésnek tűnt a külföldi terjeszkedés is, ám ez csak egy meghatározott sávban, legfeljebb ezer kilométeres körzetben működhet, mert a szállítás költségigényessége a termék versenyképességét befolyásolja. Az áru negyven százaléka külföldi piacra, főleg Nyugat-Európába készül, olyan ügyfelek részére, akikről már bebizonyosodott, hogy a megrendelt szolgáltatás ellenértékét kifizetik. „Manapság hazánkban a körbetartozás egyre inkább megnehezíti a korrekt elszámolást. Hiába ellenőriztetem a céginformációkat az új ügyféllel kapcsolatban, akkor is előfordulhat, hogy a másik fél eláll a fizetési kötelezettségétől” – osztja meg tapasztalatát az ügyvezető. A fluktuációval is kénytelenek szembenézni, ráadásul már a régióban is egyre nehezebb a szakmához szükséges lakatost és hegesztőt találni. Mivel hazánkban ezek hiányszakmáknak minősülnek, 2007-ben a Szolnok Megyei Munkaügyi Központtal átképzési programot indítottak, hogy a tartós munkanélküliséggel küzdőknek munkalehetőséget teremtsenek. Ehhez a cég biztosította az átképzés helyszínét és a gyakornoki munka lehetőségét. A munkaügyi központ pedig összegyűjtött ötven embert, ebből negyven elkezdte a tanfolyamot, de csupán nyolc fejezte be eredményesen. Ezért napirenden szerepel a tevékenység egy részének automatizálása, bár ez a költségek növekedését vonja maga után.

A kunhegyesi, 90 ezer négyzetméteren működő vállalkozás uniós pályázat útján 2008-ban elnyert egy versenyképesség-megtartó gépbeszerzési pályázatot. A beruházás összértéke ötszázmillió forint, ennek negyven százalékát, azaz kétszázmillió forintot kapnak. A projekt megvalósítása jelenleg folyamatban van, befejezése 2009 első fél évében várható. Ebből a pénzből felépül egy modernebb, négyezer négyzetméteres csarnok, továbbá a vállalkozás tovább fejlesztheti jelenlegi gépparkját is. „A jelenlegi gazdasági helyzetben egyrészt örülünk, másrészt büszkék vagyunk arra, hogy a cégnek nincs hiteltartozása, és nem kellett megválnunk alkalmazottainktól” – mondta az igazgató.

Gönczi Imre szerint a családi vállalkozások – amellett, hogy számos előnnyel járnak – olykor gondokat is okoznak. „Ha valaki a saját főnökével fogyasztja el a vasárnapi ebédet, az nincs mindig könnyű helyzetben” – fogalmaz. Ugyanakkor a közös vállalkozás pozitívumai mindenképp jelentősebbek. Ezek között említette azt a meghatározó tényezőt, hogy a generációnyi különbség ellenére sincs széthúzás, hiszen azonos célért, nagy összetartásban küzdenek a családtagok. Gördülékenyebb kommunikációt folytatnak a munkavégzés bármely szakaszában, ezáltal is megkönnyítve az információ áramlását. Példaként beszélt azokról a vállalatokról, ahol a középvezetők a kelleténél ritkábban jutnak be a főnökhöz, és az adott órában őszinte igyekezetük ellenére sem tudnak mindent megosztani feletteseikkel.

A Gönczi és Fia Kft. 1991-ben kezdte el működését. Olaj- és gázipari berendezések, nyomástartó edények és acélszerkezetek gyártásával, azok helyszíni telepítésével, építésével foglalkozik, de ma már a tervezés, a közforgalmú és üzemi autógáztöltő állomások kivitelezése, hitelesítése és karbantartása is tevékenységük szerves részét képezi.

A cég fejlődése folyamatosan, 2002-ben adták át logisztikai központjukat Újpesten, a foglalkoztatottak száma 10-ről 140-re nőtt. A csoport tavalyi árbevétele 2 milliárd forint volt.

Gönczi Imre (39)

A Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karán végzett 1993-ban, majd a későbbiekben tartályvizsgáló és -szakértő, hegesztőüzemi auditor, illetve autógáztartály-szakértői minősítést szerzett.

A Gönczi és Fia Kft.-nél 1991 óta ügyvezető igazgató.

A Gönczi és Fia Kft. 1991-ben kezdte el működését. Olaj- és gázipari berendezések, nyomástartó edények és acélszerkezetek gyártásával, azok helyszíni telepítésével, építésével foglalkozik, de ma már a tervezés, a közforgalmú és üzemi autógáztöltő állomások kivitelezése, hitelesítése és karbantartása is tevékenységük szerves részét képezi.

A cég fejlődése folyamatosan, 2002-ben adták át logisztikai központjukat Újpesten, a foglalkoztatottak száma 10-ről 140-re nőtt. A csoport tavalyi árbevétele 2 milliárd forint volt.

Gönczi Imre (39)

A Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karán végzett 1993-ban, majd a későbbiekben tartályvizsgáló és -szakértő, hegesztőüzemi auditor, illetve autógáztartály-szakértői minősítést szerzett.

A Gönczi és Fia Kft.-nél 1991 óta ügyvezető igazgató.-->