EU: a gyors oltás kell, nem a szabadalom
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA járvány megtépázta foglalkoztatás javítását tűzték ki célul az európai uniós vezetők a portugáliai Portóban a hét végén a társadalmi kihívások megvitatására rendezett csúcstalálkozójukon. A felnőttek foglalkoztatási rátáját 2030-ra 78 százalékra emelnék, amihez a záródokumentum szerint többek közt erőfeszítéseket kell tenni az élethosszig tartó tanulás, mint jog érvényesítésére. Az Eurostat közölte foglalkoztatási ráta gyógyulása már megkezdődött: a 20-64 évesek csoportjában a 2019 végi 73,2 százalékról a tavalyi második negyedévre 71,7-re zuhant, de az utolsó negyedévre 72,6 százalékra emelkedett. A tavalyi változás tagországonként nagyon különböző volt mértékben, sőt előjelben is:
Spanyolországban 2,3 százalékpont volt a zuhanás, a lengyel ráta viszont 0,9 százalékponttal nőtt.
A válságot foglalkoztatási szempontból legkevésbé megsínylő tagállamok közé tartozó Magyarország miniszterelnöke, Orbán Viktor a csúcs Munka és munkahelyek című panelbeszélgetésén elmondta:
a teljes foglalkoztatás nem álom, az elmúlt évtizedben a magyar munkanélküliségi rátát 12 százalékról három százalékra sikerült leszorítani, agresszív adócsökkentési politikával ötvözött családtámogató intézkedésekkel munkaalapú társadalmat teremtve.
Palkovics László innovációs és technológiai miniszter találkozójából a csúcson Martin Kocher osztrák munkaügyi miniszterrel az is kiderült: a két ország szerint az uniós gazdaságok különbözőségei miatt nem célszerű Brüsszelből egységes minimálbért megállapítani. Az elveket elfogadjuk, a számítási módszereket meg fogjuk fontolni, de azt, hogy ez ne a tagállamok kezében maradjon, egyikünk sem tudja elfogadni – mondta Palkovics a közmédiának.
A csúcson hangoztatott ambíciók ellenére a tagállamok egy része ellenáll a szociális politika intézményes központosítását célzó törekvéseknek
– jegyezte meg tudósításában a Politico.
Egy dologban konszenzus rajzolódott ki: a társadalmi és gazdasági kilábalás alapfeltétele a koronavírus elleni vakcinázás felgyorsítása. Felszólalásában ezt hangsúlyozta a magyar miniszterelnök is, és ezt tükrözte, ahogy a résztvevők a vakcina-szabadalmak felszabadításáról szóló amerikai javaslatról nyilatkoztak. Angela Merkel német kancellár már korábban is úgy nyilatkozott, hogy ellenzi, Ursula von Leyen, az Európai Bizottság elnöke pedig portói sajtótájékoztatóján elmondta:
az EU nyitott a javaslat megvitatására, de rövid- és középtávon ez a lépés egyetlen adaggal se növelné az oltóanyag-termelést.
A legkeményebben Emmanuel Macron francia elnök fogalmazott, aki szerint nem ez az időszerű kérdés, hanem hogy „az angolszászok” – a britek és az amerikaiak – felülvizsgálják a vakcinák és összetevőik exportját gátló intézkedéseiket.
Újraindul a tárgyalás Új-Delhivel
A csúcs áttörése, hogy újraindulnak a 2013-ban megszakadt gazdasági együttműködési tárgyalások Indiával, amely az EU-hoz hasonlóan nagy vakcina-exportőr lehetne, ha a járvány fellángolása miatt nem lenne szüksége minden egyes adagra. Bár Kína gazdasági előretörése sürgetővé teszi, hogy Brüsszel szorosabbra fűzze kapcsolatait a világ második legnépesebb országával, átfogó megállapodás elérésére rövidtávon kevés az esély. Portóban azonban arról született megegyezés a videón résztvevő Narendra Modi indiai miniszterelnökkel, hogy egy sor területen előrelépjenek a légiközlekedéstől a diákcsere programokig.
