Az Európai Bizottság magyar oktatásról készült legfrissebb jelentése szerint míg az unióban csökken, addig Magyarországon 2010 óta emelkedik az iskolaelhagyók aránya: 2013-hoz képest 2016-ig 11,9 százalékról 12,4 százalékra nőtt az arány, az uniós átlag 2016-ban 10,7 százalékos volt. A jelentés külön kitér rá, hogy a hátrányos helyzetű fiatalok különösen a tankötelezettségi korhatár 18-ról 16 éves korra történő leszállítása (2012) óta maradnak ki egyre nagyobb számban az iskolából, hogy képesítéshez nem kötött munkát vállaljanak. A közfoglalkoztatás keretében szerzett jövedelmük alacsonyabb a minimálbérnél, de még így is magasabb, mint a családi pótlék lenne az iskolában maradásuk esetén. A gyermekszegénység csökkent, de még most is 36,1 százalékos Magyarországon, szemben az EU 26,9 százalékos átlagával.
Legényné Balogh Ágota tanítónő, történelemtanár órát tart másodikos osztályában, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Általános Iskolában 2017. október 5-én, a pedagógusok világnapján.
Forrás: MTI Fotó: Balázs Attila
Az olvasás tekintetében alulteljesítő 15 évesek részaránya három év alatt csaknem nyolc százalékkal, 27,5 százalékra nőtt. A matematika területén nincs változás 2013-hoz képest: a 15 évesek 28 százaléka teljesít alul a reáltantárgyból, ám az uniós számokhoz képest itt is csaknem hatszázalékos a lemaradásunk. A természettudományokban a tinédzserek 26 százaléka alulteljesít, itt 8 százalék a romlás.
A jelentés kiemeli, hogy az oktatásra fordított közkiadások a GDP arányában 2016-ban 5,2 százalékon álltak, ez 2013-ban még csak 4,6 százalék volt.
Pozitívumként említi a jelentés, hogy 2016-ban, amikor a Klebelsberg Központ 58 kerületi szintű központtal egészült ki, nőtt az iskolákban az autonómia, az iskolaigazgatók sok esetben visszakapták döntéshozatali hatásköreiket, az általános iskolák pedig lehetőséget kaptak arra, hogy a tartalom legfeljebb 20–35 százaléka tekintetében eltérjenek a kerettantervtől. A jelentés szerint ezek a lépések hozzájárulhatnak a tanulási eredmények javításához: a PISA-felmérés azt mutatja, hogy javul a tanulók teljesítménye a természettudományok terén ott, ahol az igazgató nagyobb autonómiával rendelkezik. A jelentés azt is megemlíti, hogy Magyarországon a 2015-ös PISA-felmérésben mutatott csökkenő teljesítményre reagálva megkezdődött a nemzeti alaptanterv felülvizsgálata.
A jelentés készítői a pedagógushiányt továbbra is súlyos problémának tekintik. Kiemelik, hogy a pedagógusbérek ugyan emelkedtek az elmúlt években, de még mindig 30 százalékkal alacsonyabbak, mint más felsőfokú végzettséggel rendelkezők bére. Kedvezőnek vélik ugyanakkor az életpályamodell bevezetését, szerintük a pedagógusokkal kapcsolatos intézkedések új jelentkezőket vonzanak majd a pályára. Magyarországon az uniós átlagot meghaladó a pedagógusbérek emelkedése, az életpályamodell és a pedagógushallgatóknak meghirdetett kormányzati ösztöndíjak vonzóbbá tették a pedagóguspályát, és ez a tanárképzésre jelentkezők számán is látszik – írta az Emberi Erőforrások Minisztériuma a jelentésre reagálva.
